Heltai Gáspár

Nagydisznód v. Nagyszeben, 1490 v. 1510 – Kolozsvár, 1574

protestáns prédikátor, nyomdász, író

 

Erdélyi szász családból származott. 1531 táján a humanista Brodarics István püspökkel került összeköttetésbe. 1536-ban kezdett magyarul tanulni Kolozsvárott. Az 1540-es évek elején tért át Luther hitére, 1543-ban beiratkozott a wittenbergi egy.-re. 1544-ben hazatért és ugyanez évtől haláláig a kolozsvári szász egyházközség lelkésze volt. 1559-ben elfogadta a sacramentarius (református) hitelveket, majd Dávid Ferencet követve az antitrinitárius (unitárius) felfogáshoz csatlakozott. 1550-ben Hoffgreff Györggyel együtt nyomdát alapított Kolozsvárt, amelyet 1553-ban egyedül ő, 1554-től csak Hoffgreff vezetett.

1559-től a vezetés teljesen ~ kezébe került. Nyomdájának különösen a m. egységes helyesírás kialakításában volt jelentős szerepe. ~ a 16. sz. egyik legjelesebb prózaírója. Néhány kisebb műve latinul és németül jelent meg, irodalmi munkásságának értékes és jelentős része m. nyelvű. Néhány könyv kivételével lefordította az egész Bibliát, több munkatárs segítségét igénybe véve. Világi jellegű művei főleg az erkölcstanítás szolgálatában álltak, de mint társadalomrajzok is igen érdekesek. Magyarra fordította, ill. átdolgozta Aiszóposz meséit, s mindegyiket tanulsággal látta el. Bonfini történeti munkája nyomán magyarul megírta az első összefüggő m. történelmet, amely nem száraz krónika, hanem színes, sok helyen szépirodalmi értékű elbeszélés.

F. m.

Catechismus Minor… (Kolozsvár, 1550); A Biblianac első része… (Kolozsvár, 1551); A reszegsegnek és tobzódásnac veszedelmes voltáról való Dialogus (Kolozsvár, 1552, hasonmás kiadása Stoll Bélától, Bp., 1951); Száz Fabula… (Kolozsvár, 1566, kritikai kiadása Imre Lajostól a Régi Magy. Kvtárban, 1897); Háló… (Kolozsvár, 1570, és Régi Magy. Kvtár, 36. sz.); Cancionale (Kolozsvár, 1574; újabb kiadás: Varjas Béla 1962); Chronica az Magyaroknac dolgairúl… (Kolozsvár, 1575, kiadásai: Toldy Ferenc 1854, Varjas Béla 1943); Válogatott írások (Nemeskürty István válogatása, Bp., 1957); H. G. válogatott művei (válogatta és a bevezetőt írta Székely Erzsébet, Bukarest, 1957).

 

Irod. Borbély István: H. G. (Bp., 1907); Waldapfel József: H. G.-ról (Irod. tanulm. 1957); Klaniczay Tibor: A magyar reformáció irodalma (Irod. tört. Közl. 1957); Nemeskürty István: A magyar széppróza születése (Bp., 1963).