Nyomdai mértékrendszerek alkalmazása

AZ AGOL-AMERIKAI MÉRTÉKRENDSZER ÉS A MÉTERRENDSZER ÖSSZEFÜGGÉSEI

 

Nyomdai mértékrendszerek

 

A nyomdai mértékrendszer egységesítését és rögzítését az üzemek közötti anyagszállítás tette szükségessé. Az európai kontinensen ma is használatos nyomdai pontrendszer kialakítását a francia Pierre Simon Fournier kezdte meg 1737 körül.

 

Rendszerének lényege az, hogy a betűtörzsméretek egy alapegység többszörösei lehetnek csak. Fournier rendszerét 1770-ben Francois Ambroise Didot módosította, és a francia
királyi lábméretekkel hozta összefüggésbe. Az egység – a nyomdai pont – a lábnak a 6×12×12-ed, azaz 864-ed része (≈ 0,376 mm) lett.

 

Az Európában használatos metrikus Didot-féle pontrendszert egy nemzetközi nyomdászkongresszus Hermann Berthold feldolgozása alapján rögzítette 1881-ben. Olyan, 300 mm-es etalon mércéket adtak közre, amelyek megfeleltek 798 Didot-féle pontnak (jele: p), ebből következett, hogy 1 méter = 2660 Didot-féle pontnak felel meg..
Minden nyomdai hosszméret a Didot-féle pont egész száak felel megmú többszöröse. A gyakorlatban használatos értékeket névvel is ellátták (pl. 4 p: gyémánt, 5 p: gyöngy, 12 p: ciceró stb.).

 

Az amerikai pontrendszert az USA betűöntőinek szövetsége rögzítette 1886-ban, melyben 1 pont 0,0138 hüvelyk, azaz 0,35052 mm méretű lett. Így 1 hüvelykben 72,463768116 pont van. Az angolszász országok ezt a rendszert vették át és alkalmazzák ma is. Ők nyomdai mértékrendszernek az inch rendszert választották.

 

A legkisebb egysége a point 1 point= 0,35052 mm
12 point=1 pika
1 pika= 4,212 mm
1 m=2849 point

 

Az említett pontrendszerek mellé harmadikként csatlakozik a számítástechnikai pontrendszer, amely az amerikai pontrendszer egész pointokra kerekített változata: 1 hüvelyk = 25,4 mm = 6 pica = 72 point, vagyis 1 point ≈ 0,353 mm. A számítógépes Picapont (jele: pt) és a nyomdászatban használt Didot-pont között a váltószám 1,065. Mivel az
ólomszedést és a fényszedést ma már nem alkalmazzák, egyre többet veszít a jelentőségéből a Didot-féle európai, és az amerikai pontrendszer. A számítógépes nyomdai előkészítés egyeduralkodóvá válásával, mindenütt egyre inkább a számítógépes pontrendszert használják.

 

Európa többi országába a Didot-Bertold pontrendszer maradt meg.

 

Az angolszász országok nyomdai mértékrendszernek az inch rendszert választották.

 

A legkisebb egysége a point 1 point= 0,351 mm
12 point=1 pika
1 pika= 4,212 mm
1 m=2849 point

 


1. ábra. Mérőeszköz a tipográfiai forma készítéséhez. Milliméteres beosztás mellett a pont és a point beosztás is megtalálható

 

A Didot-bertold féle pontrendszer

 

A magasnyomtatáshoz szükséges nyomóelemek egységes mértékrendszer szerint készülnek illetve készültek. A szakmai munkamegosztás, illetve a nyomdaipar elterjedése tette szükségessé az egységes, általánosan elfogadott nyomdaipari mértékrendszert. A betűtípushoz tartozó betűméret az alapvonal alá lógó betű legalsó pontjától, a
legmagasabb betű legfelső pontjáig terjedő távolság. Tehát a betű méretét két számmal lehet meghatározni, az egyik a fokozatot adja meg a másik a törzsméretet pl. 12/12 ez azt jelenti, hogy a ciceró fokozatú betű ciceró törzsméreten van.

 

Honnan ered ez az elnevezés és méretmegadás, mely a DTP rendszerben is használatos?

 

Az ólomból készült szövegszedések olvashatóságát fokozni lehetett, és ez a DTP rendszerben sincs másként, a sorokat 1-2 tipográfiai ponttal történő tágításával. Ennek két megoldása volt: az egyik, hogy a sorok közé úgynevezett térzőket osztottak be, növelve a sorok távolságát. Ezt a módszert a linó szedéseknél alkalmazták. A linó szedés egybe öntött sorszedést jelent (linotype). A másik megoldás a monó (monoype) szedésű szövegeknél egyszerűbb volt, ugyanis a betűt nagyobb törzsre öntötték így tágítva a sorokat. Az akkori technikánál monó szedés sortávolságának növelése térzők beosztásával időigényesebb feladat volt. A monó szedés egyedül álló betűkből történő szövegszedést jelent.

 

A nagyobb törzsmérettel készült betű jelölése pl. 10/12 ami azt jelenti, hogy a garmond fokozatú betű ciceró testen van, tehát az egymás alatt lévő sorok 2 ponttal távolabb vannak egymástól. A sorok tágítására 2 pont vastagságú ólom lapokat öntöttek meghatározott hosszúságra amely a tükör hosszával pontosan azonos.
A Didot-féle mértékrendszert (melyet neveznek francia-német vagy normál rendszer) 1881-ben szabványosították a Didot-Bertold féle pontrendszert. Alapja a tipográfiai pont, ami a méter 2660-ad része (1 pont = 0,376 mm). Másik nagyobb egység a ciceró = 12 pont.

 

A hagyományos nyomdászatban használt szabványos betűméretek, nyomdai mérték rendszerben megadva:

 

4 p gyémánt 10 p garmond 24 p két ciceró
5 p gyöngy 12 p ciceró (4,512 mm) 30 p két és fél ciceró
6 p nonpareille 14 p mittel 32 p két tercia
7 p kolonel 16 p tercia 36 p három ciceró
8 p petit 18 p másfél ciceró 48 p négy ciceró

 


2. ábra. A sormértékeket is mutató tipométer

 


3. ábra. A betű törzsmérete nyomdai mértékrendszerben szabványosan meghatározva. A mennyiben a betű törzsmérete és betű fokozata azonos akkor mind a két számmal kell meghatározni, jelen esetben 48 pontos betűhöz 48 pontos törzsméret tartozik jelölése 48/48 p.

 

TERJEDELEMSZÁMÍTÁS

 

A kiadványok, nyomdai termékek tervezésének kezdeti stádiumában ki kell számítani a kiadvány várható terjedelmét, amiből a gyártmánygazda, számításokat végezve tervezni tud a kivitelezéshez szükséges anyagmennyiségről, kapacitáslekötésből, megrendeléséről, raktározásáról. Ez egy folyamat melynek első lépcsője a terjedelem számítás.
Ami tulajdonkeppen azt jelenti, hogy egy adott tükör nagyságra kiszámítjuk, hogy hány betű fér el.

 

Ez a számítási mód fontos akkor, amikor a rendelkezésünkre álló kézirat mennyiségéből valamint tartozékaiból meg kell határozni a gyártás folyamatainak tervezéséhez és az anyaggazdálkodáshoz a gyártmány terjedelmét.

 

A számításhoz ismert, hogy egy átlagos hagyományos kéziraton vagy digitálisan kapott szövegben mennyi betű illetve leütés van, ebből ki lehet számítani, hogy mekkora lesz a könyv, folyóirat, prospektus. A számításhoz szüksége a szedéstükör mérete amiből ki lehet számítani, hogy egy oldalra hány betű, illetve leütés fér el.

 

A számítás menete:

 

Első lépésben, ha hagyományos a kézirat, ki kell számolni a kézirat leütés tartalmát. Azért leütés tartalmat kell számítani mert a nyomtatott sorban szóközökkel is kell számolni. A digitálisan kapott kéziratban a leütés tartalom összegezve leolvasható.
Hagyományos kézirat kétféle van, egyik az irodalmi kézirat melynek oldalanként az átlagos leütés tartalma 1800, a másik a műszaki kézirat melynek az átlagos leütés tartalma oldalanként 1250.

 

Második lépésben a szedéstükör szélességét figyelembe véve, ki kell számítani egy sorban elhelyezhető átlag betű mennyiségét.

 

Harmadik lépésben a tükör magasságát figyelembe véve egy nyomtatott oldalra elhelyezhető átlag betű mennyiséget lehet kiszámítani. A tükör magasságába elhelyezhető sorok számánál a betű törzsméretével kell számolni!

 

Negyedik lépésben a kézirat leütés tartalmát el kell osztani az egy nyomtatott oldalra eső átlag betűmennyiséggel (benne van a szóköz is) eredményként megkapjuk a kiadvány oldalmennyiségét. Tört eredmény esetén mindig felfelé kell kerekíteni!!
Ívösszehordásos könyvtest képzéshez az oldalszám néggyel legyen osztható, ha nem osztható felfelé kell kerekíteni, lapösszehordásos könyvtest képzésnél páros számra kell az oldalszámot kerekíteni.

 

1. Számítás
Szükséges adatok:
- a szedéstükör mérete ciceróban megadva
- a betű törzsmérete pontokban megadva
- a kézirat adatai
- mellékletek adatai

 

Számítás menete pl.:
Meg kell határozni annak a könyvnek a terjedelmét amelynek adatai a következők:
- tükör 24X36 cic
- betű 12/12
- kézirat szépirodalmi, 800 oldal
- 4 oldal címnegyed ív

 

Számítás:
- Első lépés: 1 sor "n" tartamát kell kiszámítani a leütésekkel együtt,

 

A számítás alapegysége kurrens "n" betű szélessége, mely minden betűfokozat törzsméretének, a törzsméret négyzetének a felével egyenlő tehát a 12/12 törzsméretű kurrens "n" betű szélessége 6 pont (a törzsméret négyzete a kvirt, a nyomdászatba minden betűméretet, vakanyagokat, kizárásokat ebből származtatták).

 

24 cic x 12 p=288:6=48 "n"
Tehát a 24 cic sorszélességbe 48 kurrens n betű fér el.
A ciceró fokozatú betű átlag szélessége a betű törzsméretének a fele, tehát 6 pont. A hagyományos nyomdász szakmai nyelvezetben a törzsméret négyzetét kvirtnek, a felét félkvirtnek nevezték. Az átlagos betű törzsméret a félkvirt, a melyre a kurens n betű készült. Ebből adódik az n számítás elnevezés.

 

A ciceró fokozatú betű félkvirtje, félnégyzete 6 pont.

 

- Második lépés: egy oldal "n" tartalmának meghatározása 48 betűx36 cic=1728 betű (bele számítva a szóköz is)
- Harmadik lépés a kézirat leütés tartalmának kiszámítása 1800 leütés van egy szépirodalmi kézirat oldalon
1800x800=1440000 leütés összesen
- Negyedik lépésben ki kell számítani, hogy az adott leütés mennyiség hány nyomtatott oldalra fér el: 1440000:1728=833,3 kerekítve 834, nem osztható néggyel, de osztható lesz 2 oldal hozzá adásával 834+2=836 amely már néggyel osztható.
- Ötödik lépésben az 4 oldal címnegyedívet kell a terjedelemhez adni 836+4=840 oldal

 

Tehát a könyv terjedelme 840 oldal

 

 

2. Számítás
Szükséges adatok:
- a szedéstükör mérete ciceróban megadva
- a betű törzsmérete pontokban megadva
- a kézirat adatai
- mellékletek adatai

 

Adatok:
- Meg kell határozni annak a könyvnek a terjedelmét, amelynek adatai a következők:
- tükör 23X33 cic
- betű 12/12
- kézirat szépirodalmi 880 oldal
- 4 oldal címnegyed

 

Számítás:

- Első lépés: 1 sor n tartamát kell kiszámítani
- 23 cic x 12 p=276:6=46 "n"
- Tehát a 23 cic sorszélességbe 46 kurrens n betű fér el.
- Második lépés: egy oldal "n" tartalmának meghatározása
- 46 betűx33 cic=1518 betű (bele számít a szóköz is)
- Harmadik lépés a kézirat leütés tartalmának kiszámítása
- 1800 leütés van egy szépirodalmi kézirat oldalon
- 1800x880=1584000 leütés
- Negyedik lépésben kiszámítani, hogy az adott leütés mennyiség hány nyomotatott
oldalra fér ki: 1584000:1518=1043,5 kerekítve 1044 oldal amely néggyel osztható.
- Ötödik lépésben a 4 oldal címnegyedívet kell a terjedelemhez adni 1044+4=1048 oldal

 

Tehát a könyv terjedelme 1048 oldal

 

 

A nyomdai mértékrendszerek alkalmazása a nyomdászat sajátságos feladatainak, kiadványainak szerkesztéséhez, a méretpontos nyomóforma készítéséhez, a méter rendszer mellett szükséges. A számítástechnika, a DTP rendszer térhódítása mellett, a betűfokozatok továbbra is a Didot-Bertold féle pontrendszerrel vannak meghatározva. A szedéstükör méretei, a terjedelemszámítás szintén csak ezzel oldhatók meg.

 

PAPÍRMÉRETEK

 

A sorozat méretei
Az A sorozatú és téglalap alakú papír oldalainak az aránya kielégíti az aranymetszet arányát.
Területe egy négyzetméter. A/0-ból, tehát a sorozat első tagjából a sorozat következő tagját, az A/1-et, a hosszabbik oldal felezésével kapjuk meg. A kapott kisebb téglalap hasonló. Szögei azonosak, oldalainak az aránya szintén azonosak.

 

Az alak jele Mérete mm-ben
A/0 841X1189
A/1 841X594
A/2 420X594
A/3 420X297
A/4 210X297
A/5 210X148
A/6 105X148
A/7 105X74

 

3. számítás

 

Ki kell számítani egy adott oldalterjedelmű és formátumú könyv papírszükségletét a nyomógépen nyomható maximális nagyságú méret ismeretében.

 

Szükséges adatok:
- Oldal terjedelem
- Példányszám
- formátum
- Nyomható ívnagyság

 

Adatok:
- 780 oldal
- 43000 db.
- A/5-ös formátum
- A/2-es ívnagyság

 

Számítás menete:
- 1 db. A/2-es ívre 8 A/5-ös ív fér el. 8 db. A/5-ös lap 16 oldal
- 1db könyv ívszükséglete 780:16=48,75 db A/2-es ív
- 43000 db. könyv ívszükséglete 43000X48,75=2096250 db. A/2-es Ív

 

Tehát a példányszám kinyomtatásához 2096250 db. A/2-es ív szükséges.

 

"B" sorozat méretei

A "B" sorozat, a német DIN egy/négyzetgyök kettő arányából származtatott, 1:0,1414. Felülete 1,414 négyzetméter

 

Az alak jele Mérete mm-ben
B/0 1000X1414
B/1 1000X707
B/2 500X707
B/3 250X353
B/4 250X176
B/5 125X176
B/6 125X88
B/7 105X74

 

4. számítás

 

20000 db. B/6-os nagyságú színes szórólap kigyártásához kell beszerezni B/1-es ívet. A nyomtatáshoz 0,5% rátét kell.

 

Számítás:
- 1 db. B/1-es ív kiad 32 db. B/6-os ívet
- 20000 db. B/6-os szórólaphoz 20000:32=625 db. B/1-es ív kell.
- Szükséges rátét 625:100=6.25X0,5=3,125 kerekítve 4 B/1-es ív
- Összesen: 625+4=629 B/1-es ív

 

Tehát a 20000 db. Szórólap kigyártásához 629 db. B/1-es ív szükséges.

 

"BB" sorozat mérete

A "BB" sorozat az egyszerűsített "B" sorozat méreteiből jött létre, felülete 1,4 négyzetméter

 

Az alak jele Mérete mm-ben
BB/0 1000X1400
BB/1 1000X700
BB/2 500X700
BB/3 500X350
BB/4 250X350
BB/5 250X175
BB/6 125X175
BB/7 125X87

 

"C" sorozat méretei

Az alak jele Mérete mm-ben
C/0 917X1297
C/1 917X648
C/2 458X648
C/3 458X324
C/4 229X324
C/5 229X162
C/6 114X162
C/7 114X81

 

"NA" papírméretek

Az alak jele Mérete mm-ben
NA/0 860X1220
NA/1 860X610
NA/2 430X610
NA/3 430X305

 

"NB" papírméretek
Az alak jele Mérete mm-ben

Az alak jele Mérete mm-ben
NA/0 1030X1450
NA/1 1030X725
NA/2 515X725

 

Könyvkötő vászon

Szélessége Tekercs hossza
150 cm 20 m

 

5. számítás

 

Egészvásznas könyv fedelének összeállításához borító vászonra van szükség, melynek beszerzéséről kell intézkedni, illetve meg kell rendelni.

 

A megrendeléshez és szükséglet kiszámításához kellő adatok:
- A könyv méretei
- A példányszám
- A vászon méretei

 

Adatok:
- A/5 körülvágott méret 142x197 mm
Gerinc 30 mm
Perem 3 mm
Beütés 12 mm
- 20500 db
- 150 cm széles és 20 m a tekercs hossza

 

Számítás

 

A könyv borító anyagának szélessége: 2X142=284+30=314+6=320+(2X12)=344 mm
A könyv borító anyagának magassága: 192X(2X3)=198+(2X12)=222m m
A könyv borító anyagának mérete: 344X222 mm

 

A szálirány a rövidebb oldallal párhuzamos!

 

Szélességben kiad: 1500 mm:344 mm=4,3 kerekítve 4 darabot
Lefele kell kerekíteni!
Hosszában kiad: 20000 mm:222 mm=90,09 kerekítve 90 darabot
Lefele kell kerekíteni
1 db. tekercs kiad: 90X4=360 darabot
A példányszámhoz szükséges: 20500:360=56.9 kerekítve 57 tekercs.
Felfele kell kerekíteni

 

KÖNYVFORMÁTUMOK ÉS SZEDÉSTÜKÖR MÉRETEK

 

A könyv alakja Körülvágott méret Tükörméret ciceróban
A/4 202X285 34X48
35X49
36X51
37X53
A/5 142X197 22X31
24X36
A/6 99X137 15X21
16X23
17X25
B/4 243X336 40X56
42X59
44X62
B/5 168X238 26X38
27X40
28X42
B/6 119X163 18X24
20X28
21X30
Fr/4 188X248 31X39
32X40
33X42
34X43
Fr/5 124X183 19X29
20X30
21X32
RO/12 138X196 23X34
25X40
RO/13 150X220 24X38
25X40
RO/13/2 107X194 17X24
18X25

 

 

ÁTSZÁMÍTÁSI TÁBLÁZATOK

 

Pontról ciceróra és milliméterre:

Pont Ciceró Milliméter
1 1/12 0,376
2 1/6 0,752
3 1/4 1,128
4 1/3 1,504
5 5/12 1,880
6 1/2 2,256
7 7/12 2,632
8 2/3 3,009
9 3/4 3,385
10 5/6 3,761
11 1 1/12 4,137
12 1 4,513
14 1 1/6 5,265
16 1 1/3 6,017
18 1 1/2 6,769
20 1 2/3 7,521
24 2 9,026
28 2 1/3 10,530
30 2 1/2 11,282
32 2 2/3 12,034
36 3 13,538
40 3/13 14,043
42 3/12 15,795
48 4 18,048

 

Milliméterről pontra és ciceróra

Milliméter Pont Kb. ciceró
1 2,66 1/4
2 5,32 5/12
3 7,98 2/3
4 10,64 11/12
5 13,80 1 1/12
6 15,96 1 1/3
7 18,62 1 1/2
8 21,28 1 3/4
9 23,94 2
10 26,6 2 1/4
11 29,26 2 1/2
12 31,92 2 2/3
13 34,58 2 5/6
14 37,24 3 1/6
15 39,90 3 1/3
16 42,56 3 1/2
17 45,22 3 5/6
18 47,98 4
19 50,54 4 1/4
20 53,20 4 1/2
21 55,86 4 2/3
22 58,52 5
23 61,18 5 1/6
24 63,84 5 1/3
25 66,59 5 2/3
26 69,16 5 5/6
27 71,82 6
28 74,48 6 1/4
29 77,14 6 1/2
30 79,80 6 2/3
31 82,46 6 5/6
32 85,12 7 1/6
33 87,78 7 1/3
34 90,44 7 1/2

 

Az amerikai-angol betűfokozatok elnevezése és mérete

Elnevezés Amerikai pont Didot pont Milliméter
Excelsior 3 2,8 1,054
Ruby 3.5 3,28 1.230
Brilliant 4 3,75 1,406
Diamond 4.5 4,22 1,581
Pearl 5 4,29 1,757
Agate 5,5 5,16 1,933
Nonpareille 6 5,62 2,108
Emerald 6.5 6,08 2,284
Minion 7 6,56 2,460
Brevier 8 7,50 2,811
Bourgeois 9 8,44 3,163
Long Primer 10 9,38 3,514
Small Pica 11 10,32 3,865
Pica 12 11,25 4,217
English 14 13,13 4,920
Columbian 16 15,01 5,622
Great Primer 18 16,88 6.325
Paragon 20 18,78 7,028
Double Pica 24 22,50 8,434
Double English 28 26,26 9,840
Fourline Brevier 32 30,02 11,244
Twoline Great Primer 36 33,76 12,651
Double Paragon 40 37.52 14,056
42-point 42 39,25 14,759
Canon 48 45,00 16,867
54-point 54 50,47 18,975
5-line Pica 60 56,25 21,084
6-line Pica 72 67,50 25,301

 

Forrás: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet
A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP 2.2.1 08/1-2008-0002 „A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése” keretében készült.