NYOMDÁSZATI MESTERSZÓK

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: HERZOG SALAMON

 

Különnyomat a Magyar Nyelvőr 1931. (60.) évfolyamából

 

Budapest, 1931.

Hungária Hírlapnyomda Részvénytársaság

 

Vagy hatvan évvel ezelőtt a Tudományos Akadémia fölszólította a magyar nyomdászok önképző egyesületét, a mai nyomdászegyesület elődjét, hogy a tervezett Mesterségek Szótára részére gyűjtse össze a könyvnyomtató mesterségben használatos mesterszókat. Abban az időben csaknem valamennyi műszó idegen terminus technicus volt. A nevezett egyesület Pusztai Ferenc szakírót bízta meg ezzel a munkával. Pusztai vállalta a föladatot és – mint ő maga írja – a német, francia, angol és olasz nyomdászati mesterszók összehasonlításával igyekezett egy-egy idegen mesterszót olyképpen megmagyarosítani, hogy a könyvnyomtató egyik-másik műveletét, ha egy szóval nem lehet, több szóval fejezze ki.

 

Évek hosszú sorába telt, míg végre 1883-ban Pusztai maga kiadta művecskéjét. Pusztainak ez a kis szótára kitűnő szolgálatot tett a magyarság ügyének, mert az olyan német mesterszókat, amelyeknek akkor magyar nevük még nem volt, jó magyar szakkifejezésekkel helyettesítette.

 

Az 1890-es években a Tudományos Akadémia megbízásából Frecskay János megkezdte a Mesterségek szótárának szerkesztését. Frecskay gyakorlatilag tanulmányozta az egyes mesterségeket és magyarázó bevezetés kíséretében készítette el az illető mesterség magyar-német és német-magyar szakszótárát. Mindegyik mesterség szójegyzéke külön-külön füzetben jelent meg, azután az egész szótár egy kötetben. Így jelent meg az Akadémia kiadásában 1898-ban a nyomdászati mesterség szótárának füzete is. Frecskay nyelvtudományi alapon akarta meg-oldani magyarosító föladatát. Talán ennek tulajdonítható, hogy szavai közül csak az egyetlen mesterszedő ment át az életbe. Ellenben bármilyen tiszteletreméltó a szándék, mosolyra késztetik a könyvnyomtatót a bolygó, töremora (fis), az éltető (Brotschrift), a látómester (faktor), réselő (spácium), kótis (Klopfholz), felényi (félgeviert), marasztó, gamó (Greifer), kacs (Klammer) stb. kifejezések.

 

A szakember Pusztai is hasonlóképpen járt azokkal a „műszavaival”, amelyeket éppen csak a magyarosítás kedvéért erőszakolt. Például: csappantó (Greifer), arányosító (spácium), barna-réz (bronz), dúc (klisé), étetni (ätzen), nyomótalpas1 (tégelyes) sajtó stb. Csak azok a mesterszók mentek át az életbe, amelyek az idegennek szó szerinti fordításai, noha ezek jobbára magyartalanok.

 

A magyar nyomdászati mesterszókról szólva, meg kell említenünk a „Nyomdászati enciklopédia” című művet is. Pusztai Ferenc a Pallas nagy Lexikona szerkesztőjének megbízásából összegyűjtötte a könyvnyomtató mesterségre vonatkozó szótári anyagot. Ezt Pusztai a könyv-nyomtatás művelői részére is hozzáférhetővé akarta tenni s 1902-ben „Nyomdászati enciklopédia” címen kiadta. A mű 600 oldalas. Függelékül két részben gazdag mesterszójegyzéket tett közzé. Az első rész magyar-német, a második német-magyar-francia-angol.

A legfigyelemreméltóbb munkát a nyomdászati mesterszók magyarosítása terén Novák László szakíró végezte. Pusztainak rendkívül buzgó munkatársa volt, és szakoktatói működése közben ahol csak alkalma nyílik rá, irtja az ezen a téren felburjánzó gyomot, az idegenszerűségeket, de főképpen a germanizmust.

 

A szerkesztésében és kiadásában megindult Grafikai Művészetek Könyvtárának eddig megjelent 14 kötetében a nyomdászati és rokonszakmabeli mesterszók egész serege található. Ebben a nagyszabású műben az az elv érvényesül, hogy inkább a latin, francia vagy görög mesterszóknál maradjunk meg, mintsem helytelenül, idegen-szerűen képzett, magyartalan magyar szakkifejezéseket honosítsunk meg a műhelyben és a szakirodalomban.

Novák László a szerkesztésében megjelent Magyar Könyvnyomdászok Évkönyve 1910. évfolyamában figyelemreméltó nyelvészeti tanulmányt írt „Mesterszóink eredete és főbb hibái” címen.

 

Az itt közölt szógyűjteménybe csak az igazi és használatban levő nyomdászati mesterszókat vettem föl. Nem tekintem ilyeneknek a könyvnyomtató és szedőgépek alkatrészeit, a nyomda-iparral kapcsolatos anyagneveket és az egyszerű nyomdai műveletek kifejezéseit. A nyomtatási eljárások szaporodása és mechanikai fejlődése következtében a régebbi mesterszó¬jegyzékek megjelenése óta sok új mesterszó keletkezett. Ezek közül a leggyakrabban előfordulókat vettem csak föl, mert valamennyinek az összegyűjtése túl terjedne a rendelkezésemre álló kereten. Az újabb nyomtatási eljárások mindegyikének megvan a maga külön mester-szómennyisége. Úgyszintén a legjobban terjedő offszet- és mélynyomtatásnak is, amelyeknek csupán magyarázatára szorítkozhatom. Szójegyzékemet különben is az jellemzi, hogy az eddigiektől eltérően nem adok szótárszerű magyar-német és német-magyar mesterszó-gyűjteményt, hanem tekintet nélkül eredetükre, úgy, ahogy kezdőbetűjük szerint következnek, szedem ábécérendbe a mesterszókat és néhány szóval megmagyarázom jelentésüket.

 

Szerény tehetségemhez képest én is hozzá akarok járulni az idegen vagy hibás képzésű mesterszók magyarosításához, ezért néhány új mesterszót magam is ajánlok.

Ezeket *-gal jelzem. A címszókat magyar kiejtés szerint kell olvasni, csak a német-szavak írásmódja maradt meg.

 

 

Abbreviatur: rövidítés

 

Abbreviálni: rövidíteni

 

abfall: papírhulladék

 

abrissz: tekercspapír szakadéka

 

abstand: *betűszéle, a betű képe körüli vak rész, a betű húsa

 

ácsklammer: szögletes zárójel

 

adjusztálni: *rendbeszedni; a megtördelt oldal hasábjait rendes méretükre kiegészíteni, a címek beosztását elvégezni; a részekben a tördelőasztalra kiemelt szedéseket a kéziratdarabok számozása szerint hasábokká összeállítani; szerkesztőségi műszó: a kéziratot címekkel ellátni és simítani.

akcidencia (a latin accidereből): mesterszedés, finom munka; véletlen esemény; régen a véletlenül kapott mellékmunkát nevezték így, mert a főmunka a könyv volt.

 

akcidensszedő: mesterszedő

 

akkolád (a francia accolade-ból): kapcsolójel több sor összefoglalására

 

akszán (accentus): ékezet

 

alaplap: a nyomógépen, amelyre a nyomtatandó szedést teszik

 

alapnyomás: pl. értékpapíroknál

 

alárakni: a klisét papiros aláragasztásával betűmagasságra hozni

 

aldine: félkövér betűfajta; Aldine Manutius nevéről, aki ezt a betűt metszette.

 

alinea: bekezdés

 

ambalázs: csomagolás, csomagolópapír

 

angussz: öntöttcsap

 

anschlag: védősor a szedett oldal végén

 

antikva: régies latin betű

 

aposztróf (’): hiányjel

 

ár: szedésjavító szerszám (fanyelű acéltű)

aranymetszet: mértani számítási művelet valamely felület arányos elosztására. A szakiroda-lomban kész táblázat mutatja, milyen legyen a szedéstükör aránya a papírhoz, hogy ennek szélei a szép törvényeinek megfeleljenek.

aszüré-(raszter)vonalak: biztosítóvonalak; a francia assurer (biztosítani) szóból. Párhuzamosan egymásra szedett vagy egybegyártott különböző betűtestű finom vonalak összegek és nevek ráírására. Törlés és vakarás ellen biztosítanak.

 

átemelni: valamely szedést egyik helyről a másikra átvinni

 

auflág: példányszám

 

autográfia: *kőnyomat

 

autografálás: kőnyomdai sokszorosító eljárás

 

automatikus berakó: szívószerkezet, mely önműködően vezeti be az ívet a gépbe

autor (a latin auctorból): szerző; szerzői korrektúra

 

autotípia: *hálósmaratás; kisebb-nagyobb, világosabb-sötétebb pontokon alapuló kép

 

bála: papirosgöngyöleg

 

beemelni: a nyomóformának nyomás céljából a gépbe való beemelése

 

behozni: a szó- vagy sorközök hézagainak megszűkítése, hogy egy vagy több betű még bele-férjen a sorba, illetve sor az oldalba

 

behúzni: a sort kezdősornak szedni

 

belég: *ellenőrzőlevonat a munkateljesítmény igazolására; elszámolási levonat

 

belégelni: ellenőrző-levonatokat mellékelni

 

beljebb: a rendes sorszélességnél beljebb kezdődő sorok; kétoldalt beljebb, ha a sorok hátul is beljebb szedetnek

 

belőni: az a művelet, amikor a frissen nyomtatott ívek közé simítatlan tiszta ívet tesznek, hogy az fogja föl a friss festéket és ne tapadjon az egyik nyomtatott ívről a másikra.

 

beosztás: a címsorok és a szöveg közötti helyes térelosztás

 

berakás: 1. új betűk berakása a szedőszekrényekbe; 2. a nyomandó ívnek a sajtóba való berakása

 

beráfolni (a német raffen-ből): a szedőszekrény egyes rekeszeibe betűt berakni; kiráfolni: a rekesz vagy szekrény betűit kirakni

 

beszúrás (szerk. műszó): szövegrész beiktatása valamely szedésbe

 

bevezető szalagok: a papírívet vezetik be a gép belsejébe

 

billentyű-deszka: szedőgépen

 

blickfang: *figyelmeztető; a hirdető nyomtatványon az a feltűnő színfolt, amely a figyelmet megragadja

 

blokálni: helyettesíteni; kézi-szedésnél a hiányzó betűknek olyan ideiglenes helyettesítése, hogy hasonló vastagságú betűket talppal fölfelé tesznek a sorba

 

borgisz (a francia bourgeois-ból): kilencpontos betű

 

borítás: a nyomóhenger borítása, hogy lágyan nyomja az ívet a betűkre

 

bundstég: kötőhézag, kötőtag, amely a két szembenálló könyvoldal kötési szélén van; kötő-ürkitöltővel a nyomó osztja be

 

ciceró: tizenkétpontos betű

 

cilinder: nyomóhenger

 

cinkográfia: *maratóintézet; klisékészítő-üzem; horganylemezmaratás; olyan klisé, amelyet rajzról készítenek, vonalasmaratás (Strichätzung); tehát ellentétben a hálósmaratással (autotípia), amelyet fényképről készítenek

 

cirkuláris: körirat

 

corr. corr. impr. (a correctis corrigendis imprimatur rövidítése): a kijavítandók kijavítása után nyomható

 

csizma (argot): kellemetlen, bosszantó sajtóhiba

 

deblokálni: a helyettes betűk pótlása az odavaló betűkkel

 

dedikációs: ajánlásos oldal

 

defekt: betűhiány, hiányos betűk, kirakott fölös betűk

 

defektszekrény: a hiányok kiegészítésére szolgáló betűszekrény

 

dekli: papírlemez, kéregpapíros bekötési tábla és doboz készítésére

 

dekoráció: díszítés

 

deleatur: törlendő (a szedésből)

 

depó: betűraktár

 

depozitőr: betűraktáros

 

diamant: gyémánt; négypontos betű

 

Didot (híres francia könyvnyomtató): keskeny, antikvaszerű betű elnevezése

 

din-formátum: szabványozott papíralak, mint pl. a postai levelezőlap

 

diviz: kötőjel

 

divizórium: sormutató; a tenákulum tolható villaszerű része, amellyel a kéziratot leszorítják

 

doppelmittel: kettős mediális; huszonnyolcpontos betű

 

doppeltercia: kettős tercia; harminckétpontos betű

 

doppeltext: kettős textus; negyvenpontos betű

 

duktor: festékeldörzsölő henger

 

duodec: tizenkettedrétű ívalak

 

duplafínom lénia: párhuzamosan folyó két vékony vonal egy rézlemezbe vésve

 

duplex-autotípia: kettős hálósmaratás

 

duplex-nyomás: kettősnyomás

 

durchschusz : sortágító

 

durchschuszolni: tágítani, a sorokat ritkítani

 

egalizálni: kellősíteni a klisét, hogy betűmagasságú legyen; arányosítani a betűk, szavak közeit

 

egipcién (francia: egyptienne): betűfaj

 

egyengetni: a nyomandó forma egyenetlenségeinek a nyomóhenger borításán alárakással vagy kivágással való kiegyenlítése; újabban mechanikai, sőt vegyi úton is

 

eingussz: *beöntési nyílás (betűöntés)

 

ellenőrző-lemez (Besehblech): betűöntő szerszám

 

ellőni: a szedésoldalaknak a gépben való hibás elrendezése, minek következtében ezek nem sorrendszerűen követik egymást

 

élőoldalszám: a szerző nevét és a mű címét feltüntető oldalfej

 

előzék: könyv címlapját megelőző – sokszor mintás – lap

 

eltördelés: a szedés egyes részeinek összecserélődése: „elemelés”-nek is mondják

 

elzevir (híres németalföldi könyvnyomtatócsalád): betűfaj

 

entrefilet: hasábkitöltő apróság, rendszerint politikai hírek napilapokban

 

errata (a latin errare-ból: tévedni): hibahelyreigazítás jegyzéke

 

Étienne (híres francia nyomdászcsalád): betűfaj

 

etikett (francia: étiquette): cimke

 

exempláris: példány; belég-exempláris (hirdetők kérik): támpéldány

 

exlibris: könyvjel; a könyv tulajdonosának jegye

 

expeditor: *nyomtatványkiadó, a nyomtatványok, lapok elküldője

 

fabetű: fából faragott nagy falragaszbetű

 

fach: betűrekesz

 

fakszimile: hű másolat

 

faktor: nyomdai művezető

 

falcbejn: simító vagy ívhajtogatócsont

 

falcolni: hajtogatni; Frecskay: rételni, mert az íveket rétekre (oldalnagyságra) hajtogatják

 

fastég: fából való ürkitöltő

 

fattyúsor (argot): kimenetsorral kezdődő hasáb vagy oldal. Tördelési hiba, amelyet azelőtt nagyon üldöztek, amint súlyos elnevezése is mutatja.

 

fazetta: a tömöntvénylemez rézsútos széle

 

fazettálni: a tömöntvénylemezt csuklókkal az alátéthez erősíteni, hogy nyomás közben ne mozogjon

 

fazettastég: csukló

 

fej: az ujság, a táblázat keresztvonallal elválasztott feje

 

fejlénia: fejvonal; az ujság vagy könyv oldalszáma alatt végigvonuló vonal

 

felállítani: a nyomandó papíríveket a nyomógép berakóasztalára föltenni

 

félgefírt: félnégyzet

 

félkövér vonal, betű: vastagabb vonalú betű és vonal

 

fertigmacher (betűöntői): befejező

 

festékvályú: a nyomógép festéktartálya

 

fette, halbfette: kövér, félkövér betű

 

filc: nemez, a nyomóhenger borításához

 

fis: keverékbetű

 

fishiba: betűhiba

 

flekk: kéziratrész; a kézirat számozott darabjai; pl. a 8-as „flekk” helyett ajánlatos a 8-as kézirat elnevezés

 

folio: kétrét; az ív egyszeri behajtása

 

foliohajó: nagy oldalhajó (l. hajó)

 

fonétikus: *hangzásszerinti (írásmód)

 

forma: a nyomandó szedés

 

formadeszka: a szedés megőrzésére vagy a géphez való szállítására

 

formátum: alakzat; a szedés szélessége, az oldal alakja, nagysága

 

formátumcsinálás: alakbeosztás

 

fototípia: vonalas (rajzos) maratás

 

föladni: a szedést befestékezni

 

fölrámolni: eltakarítani a szedést

 

fraktúr: töredezett vonalú (gótikus) betű

 

fundamentum: nyomógép alapváza, nyomóalap

 

galvano: fémlecsapódásos klisé

 

galvanoplasztikus: vegyi eljárással vörösrézzel vonja be a klisét vagy egyéb nyomóformát, hogy így tartósabbá, ellenállóbbá tegye

 

garmond (Németországban: Korpus): tizpontos betű; Garamond Claude francia betűvéső nevét örökíti meg

 

garnitúra: betűkészlet

 

Gänsefüsse (argot): idézőjel; lúdláb, macskaköröm

 

gerinccím: könyv gerincére nyomtatott címe a könyvnek

 

gefirt: négyzet; a betűegység négyzete; halbgefirt: félnégyzet

 

gefirtpont: négyzetnagyságra öntött pontok a sor kipontozására;

 

halbgefirtpont: fél¬négyzet-pont

 

gépmester: a nyomtatógépek kezelője, a nyomtatás előkészítője

 

géprevízió: közvetlenül a nyomtatás előtt készült levonat felülvizsgálása és javítása

 

gépszedő: szedőgépen billentyűzi a nyomtatandó szöveget

 

grádus: betűfok, a betű pontszerinti mérete

 

greifer: ívfogó

 

griff: fogás; jó griffje van a szedéshez; griffnek mondják a 20–25 sornyi osztanivaló szedést is, amely belefér az osztó balkezébe

 

groteszk: kövér betűfaj

 

gijos (francia: guilloche): díszítő vonalak, hullámos rajzminták pénzjegyeken és értékpapírokon

 

gyémánt: négypontos betű

 

hajó (nyomdai szerszám): háromoldalt keretes vas- vagy horganylemez, amelyre a szedést teszik rá. Van hasáb- és oldalhajó.

 

hajszálspácium: félpontos szóközkitöltő lemezke

 

hasáb: bizonyos hosszúságú szedés vagy annak levonata; laphasáb

 

hasáblénia: a laphasábokat egymástól elválasztó vonal

 

házikorrektúra: a nyomdában alkalmazott javítók javítása

héber, hébervalce: festéknyaló (közvetítő) henger

 

hohlsteg: üreges vagy rácsos űrkitöltő

 

holländer: hollandi kád; a papírgyártásnál az anyag foszlatására, áztatására való kád

 

illeszték: a nyomandó ív pontos berakását biztosító alsó és oldalilleszték

 

illumináció: a kezdőbetűk és oldalszélek kifestése; régi írott és nyomtatott könyvekben

 

impresszum: nyomdaaláírás; a nyomtatványt készítő nyomda kötelező címe a nyomtatványon

 

imprimatúra (a latin imprimare-ből): a kinyomtatás megengedése

 

in kontinuó: folytatólagosan szedendő

 

in extenzo: egész szélességben (szedendő)

 

iniciálé: kezdőbetű (díszes)

 

interpunkció: írásjelek

 

inzerció: újkeletű 6½ pontos betű hirdetések szedésére

 

írás: a betű helytelen, németes elnevezése

 

irisznyomás: szivárványszerűen egymásbakapcsolódó színnyomtatás

 

isochrom: egyenletes színezésű nyomtatvány

 

italien (francia: italienne): betűfaj

 

jó szedés: a még használható álló, vagy új kiadás részére elteendő szedés

 

jusztiroz: *megmunkál; kellősít, egyenget (betűöntésnél)

 

jusztórium: betűellenőrző; segédeszköz, amely megmutatja, hogy a megrendelt betű megfelele a mintának

 

kalander: hengeres simítógép papírgyártásnál

 

kalkuláció: *munkaszámadás

 

kapitälchen: homlokbetű; régies betűfaj, csupa kezdőbetű, de a rendes kisbetű-nagyságra öntve, ezzel áll vonalban

 

kartográfia: térképrajzolás, térképnyomtatás

 

karton: *kártyapapír; fényezett papírlemez

 

kártyaspán: papírcsík szedésbeli különbözetek kiegyenlítésére

 

kefelevonat: a szedésnek kéziprésen való levonásával kapjuk. Kefével ma már csak nagyalakú szedéseket, ujságoldalakat és falragaszokat „húznak” le

 

kegel: betűtörzs; a betű foka

 

keil: ék; sorszedőgépeken a szóközökbe önműködően beékelődő kitöltő

 

kémigráfia: *képmarató műhely

 

kémigráfus: képmarató

 

kenyérírás (németes, szószerinti fordítása a Brotschriftnek): könyvbetű

kevert szedés: ha a rendes szövegbetű közé dűlt, kövér és egyéb másfajta betűt és számokat szednek

 

kézi öntőműszer: betűöntőszerszám

 

kéziszedés: kézzel szedőszekrényből és nem gépen szedett szedés

kéziszedő

 

kiemelni: a sorjázóban szedett soroknak a hajóra, a szedőgép hajóján összegyűlt soroknak az asztalra való kiemelése; a szöveg egy részének feltűnőbb betűkkel szedése, „kiemelése”

 

kihajtani, kiverni: egy nem egészen megtelt sort, oldalt vagy hasábot kitöltő-darabokkal kiegészíteni

 

kihúzni (szerk. műszó): törölni a kéziratból vagy szedésből

 

kikötni: kéziszedést zsinórral erősen körülkötni, hogy az össze ne dűljön

 

kilőni: az ív oldalainak a gépbe emelés előtt olyan elhelyezése, hogy a kinyomtatott ív össze-hajtogatásakor az oldalak sorrendben következzenek egymásután

 

kimeneszteni: a nem teli sort a szóközökben úgy kitölteni, hogy megteljen

 

kimenetsor: a bekezdés utolsó sora

 

kimérni: a szedést zsinórral (spárgával) kimérni

 

kínai trónbeszéd (argot): tréfás elnevezése a nagyon hibás szedésnek

 

kirakó: a nyomógép kirakópálcikái (Greifer)

 

kivetés (szerk. műszó): a lapoknál a hangsúlyozás céljából a rendes szedéstől eltérően félkövér betűből elől-hátul beljebb szedett sorok

kivetett cím: az egyfolytában szedett alcímek után álló önálló címsor

 

kivezető szalag: a gyorssajtóból a nyomás után kivezeti az ívet

 

kizárás (szószerinti fordítása a német Ausschliessung-nak): *szóközkitöltő

 

klammer: zárójel

 

klaviatúra: billentyűzet a szedőgépen

 

klisé (a francia cliché): dúc; maratás; de a klisé szó már annyira meghonosodott, hogy aligha szoríthatjuk ki a használatból

 

klopfholc: leverőfa; egyengetőfa a nyomtatás vagy tömöntés előtt a feljebb álló betűk vagy sorok leverésére

 

kolonel: hétpontos betű

 

kolumna: oldal

 

komma: vessző

 

kompakt: tömör, kövér betűfaj

 

komplett-szedőgép: teljesen kész betűt öntő gép

 

kompressz: sűrű, összeszorított, nem tágított szedés

 

konkordánc (la concordance): egység, egységméret; 4 ciceró egy, 8 ciceró kettő, 12 ciceró három konkordánc és így tovább

 

kontraszt: színfoltellentét

 

kópia: másolat, átnyomat

 

kopírnyomás: másolónyomás (másolófestékkel)

 

korpusz: Németországban a garmond (tízpontos betű) neve

 

korrektor: javító

 

korrektúra: javítás, rossz korrektúra: nagyon hibás szedés

 

korrektúra-levonat: *javított levonat

 

korrigálni: ólomban javítani

 

korrigálószék: ma már letűnőfélben levő háromlábú magas forgószék, amelynek lapján a szedő állva ólomban javít

 

kövér, félkövér: betű, vonal

 

középstég: középkitöltő; az oldalakat a szorítókeretben egymástól hosszában elválasztó űrkitöltő

 

krácsolni: egymásbatorlódni; a kézzel szedett szedés sorainak egymásbatorlódása

 

Krätze, krecni: *ólomhamu; az olvasztott fém fölszínén az olvasztótégelyben összegyülemlő elégett betűfém; salak

 

kreuzstég: *harántkitöltő; az oldalakat a gépkeretben keresztben elválasztó ürkitöltő

 

kurrens: kisbetű

 

kurzív: dűltbetű

 

kusztosz: őrszó; régente az oldal aljának jobbsarkába beleszedték a következő oldal első szavát, hogy az olvasásban az átlapozás ideje alatt se támadjon szünet

 

kutyanyelv (szerk. szakkifejezés): kéziratlap

 

kvadrát: *négyszögkitöltő

 

kvalitásmunka: jó munka, fínom nyomtatvány

 

kvart: négyrét-alak

 

kvarthajó: nagy oldalhajó

 

kverformátum: harántszedésű alak

 

láb: a táblázat alja, fej nélküli része

 

lakodalom (argot): fölösleges módon szedett szó- vagy sorismétlés. Ellentéte a „temetés” (l. o.)

 

lazúrfesték: áttetsző festék

 

ledirozott: megsérült (betű)

 

lehúzódni: a nedvesen egymásra rakott friss nyomatok festéke átnyomódik a másik ívre

 

leolvasni: a kinyomtatott vagy nyomandó ívek megszámlálása

 

ligatúra: kettősbetű, pl. ff, fi, fl stb.

 

linea: vonal (lénia)

 

logotípia: egybeöntött szótagok

 

magazin: raktár; betűtár (szedőgépen)

 

makulatúra: selejtnyomtatvány

 

mákostészta (argot): tréfás elnevezése az olyan javított hasábnak, amely feketéllik a sok javítástól

 

margo-ív: beillesztőív a nyomóhengerborításon

 

marginális: széljegyzetek; oldal széle

 

márka: illeszték gyorssajtó nyomóhengerén az ív pontos berakására

 

materiális: anyag; nyomdai anyagok

 

matrica: anyaminta; mélyített mása valamely betűnek vagy szedésnek; szedőgépek rézbetűi; öntőműhelyek anyamintabetűi, amelyekről a betűket öntik.

 

matricaprégelőgép: anyamintaprés, amely a papírlemezbe belesajtolja a szedés betűit; ezek a papírlemezek megőrizhetők újból való öntés céljára

 

medieval: régies betűfaj

 

megolvasni (a levonatot): javítani (korrigálni)

 

mélynyomtatás: a könyvnyomtatás kidomborodó betűivel vagy ábráival ellentétben a karcokhoz hasonló mélyített betűkről vagy képekről nyomnak, amelyeket fotomechanikai és vegyi eljárással rézhengerbe maratnak. E rézhenger-mélyedésekből szívja ki rányomtatással a különleges itatósszerű papiros a különleges festéket.

 

minimum: a bérszabály szerinti legkisebb fizetés; minimumnak nevezik azt a legkisebb mennyiséget is, amelyet a betűöntő betűkből, keretekből stb. szállít.

 

minimumszekrény: a kis szedőszekrények, leginkább címbetűk és egyéb feltüntető betűk (dűltbetű, félkövér stb.) részére használják.

 

minusz (-): kevesebb-jel, kivonójel

 

minuszkulus: kisbetű

 

mittel (mediális): tizennégypontos betű

 

monochrom: egyszínnyomatú

 

Monotype: (ejtsd: monotájp) egyes betűket szedő (papírszalaglyukasztó) gép;

 

Monotype öntőgép: a lyukasztott papírszalagról egymás mellé önti a betűket

 

montőr: gépszerelő

 

musz (szerk. műszó): kell; ki nem hagyható szöveg

 

mutáció: változtatás

 

mutálni: változtatni; meglevő szedés egyes szövegrészeinek vagy számoknak megváltoztatása

 

negatív: tükörképszerű

 

negatív betűk: fehér betűk sötét alapon

 

negyedpetit durchschuss: kétpontos sortágító

 

nonparel (a francia nonpareille-ból): hatpontos betű

 

norma: ívsor; az ív első oldalán alul baloldalt elhelyezett, a munka címét jelző sor

 

notabene: jegyzet

 

notic: fizetett hír a lapokban

 

nyolcadpetit durchschuss: egypontos sortágító; nyolcadpetit lénia: egypontos vonal

 

nyomó: a tégelyes sajtó kezelője

 

officina: könyvnyomtatóműhely régi, latinos neve

 

offszet: közvetett vagy guminyomás; e sokszorosítási eljárásnál a fémlemezen (horgany vagy aluminium) lévő nyomóforma nem közvetlenül érintkezik a papirossal, hanem gumihenger szedi le róla a festékezett szöveget vagy képet és közvetíti a papirosra.

 

oktáv-alak: nyolcadrét

 

oktodec: tizennyolcadrét

 

olajív: a nyomóhenger borítására feszítik, hogy a papiros külső felületére nyomtatott szöveg a belsőre át ne nyomódjék a belső nyomáskor.

 

oldalmérték: tördeléskor az oldal magasságát mutatja

 

olvasztótégely: öntödei és soröntő szedőgépen

 

osztani: a kinyomtatott kéziszedés betűit visszarakni a betűszekrénybe

 

osztódeszka: az osztani való szedést tartják rajta

 

oxid: ólomrozsda, ólomgomba

 

oxidáció: fölbomlás, rozsdásodás

 

öntőcédula: öntőjegyzék; mutatja, hogy egy métermázsa betűhöz melyik betűből mennyit kell önteni. Ezek a mennyiségek az egyes nyelveknél aszerint változnak, hogy milyen betűk fordulnak elő benne többször vagy kevesebbszer.

 

öntőflaska: öntőhüvely; öntőpalack; van lapos (flach) a sík és van gömbölyű a rotációs gép részére öntendő hajlított lemez számára.

 

öntőkanál: kéziöntésnél ezzel öntik a fémet az öntőhüvelybe, illetve az öntőműszerbe

 

öntőműszer (instrumentum) főrészei: fala (Wand), feneke (Bodenstück), támasza (Sattel), törzse (Kern)

 

öntőpumpa: nyomószivattyú

 

összedobni: valamely szedést vagy szekrény betűit véletlenül szétszórni

 

összeemelni: több szedő szedésének sorrendben egybeemelése

 

összehúzni: a sor vagy oldal hézagait szűkíteni, hogy még férjen bele sor, illetve betű

 

özni: karika, fűzőlyuk címkéken

 

öznizőgép: címkékbe beleveri a fűzőlyukat szegélyező fém- v. celluloidkarikát

 

pagina: oldal

 

paketírozni: a hasábokat számolásban (akkord) szedni

 

paketszedő: számolószedő

 

pantográf: „gólyaorr”; műszer, amellyel a rajzok körvonalait nagyított vagy kicsinyített alakban másolják; betűöntők szerszáma is

 

parentézís: zárjel

 

partie: rész; a részekben készülő mű egyik része

 

patrica: vésett acélbetű; betűkölyű, amellyel az anyamintát, matricát (l. o.) rézbe sajtolják

 

perforálni: lyukasztani

 

perforáló-léniák: lyukasztóvonalak

 

perl: gyöngybetű, ötpontos

 

petit: nyolcpontos betű

 

pinzetta: betűcsipő

 

plusz (+): összeadójel, többjel

 

ponctávolság (Bunzenweite): a betű egyes vonalai között levő hézag

 

pontrendszer: Didot és Berthold betűöntők egységesített betűmértéke (l. a 2. számú jegyzetet)

 

porózus: üreges, lyukacsos betű vagy papír

 

portopázs (a francia portepage-ból): alátét-papír, ezen teszik helykímélés céljából egymásra a szedést

 

pozitív: rendes, nem tükörszerű betűkép

 

primoldal: első oldal; az ív első oldala, amelyre az ívszám kerül

 

primtáblázat: elsődleti tábla, amelyről a különféle alakú ívek első oldala megtudható. Pl. egy tizenhatodrétű mű 21. ívének első oldala 641, egy nyolcadrétűé 321 és így tovább.

 

prototípus: betűtestmérő

 

punktírozónő: pontozóberakónő

 

punktúra: berakó-tűjelzés

 

rakel: (ném. Rackel): festéklekaparó kés; mélynyomógép formahengeréről leszedi a fölösleges festéket.

 

ráma: keret; a gyorssajtó szorítókerete, ujságoldalak szorítókerete stb.

 

raszter: hálózat (az autotípia készítésénél)

 

rasztervonalak: biztosítóvonalak

 

regális: betűszekrény-állvány

 

regiszter: soregyen, találkozó; színes nyomtatásnál a színek pontos találkozása, könyveknél a kétoldalt nyomtatott sorok pontos egymás mögött

állása; tárgy- vagy névmutató

 

regletta: 4 pontnál vastagabb tágító

 

reklámnyomtatvány: *hirdetésművészeti nyomtatvány

 

retusálni: átfesteni, kijavítani (főképpen fényképezésnél)

 

revízió: *nyomtatványfelülvizsgálat (közvetlenül a nyomtatás előtt)

 

revizor: nyomtatványfelülvizsgáló

 

revideálni: újból megnézni, ellenőrizni

 

riccelni: karcolni

 

riccelőgép: vésőzőgép; dobozgyártásnál a papírlemezeket hajtogatásuk helyén vésővel mélyíti, karcolja

 

rotációsgép: körforgógép

 

rubrika: rovat

 

rundsztereotípia: gömbölyűlemezöntés; a rotációsgépre való félköralakú tömöntvénylemezek öntése

 

sláger: főcímsor; fősor, amelyet feltűnő nagy betűvel szednek

 

Schliess: harmad; a négyzet harmadrésze

 

Schliessplatte (platni): szorítólap; vasfelületű asztal, amelyen a nyomandó formát a szorító-keretbe zárják

 

Schluss (szerk. műszó): lapzárta; az utolsó kézirat

 

Schmutztitel: *címvédő, címlapelőtti oldal

 

Schnelläufer: gyorsjáratú gyorssajtó

 

Schöndruck: külső nyomás

 

Schreibschrift: kézírásos betű

 

Schuster (argot): egy-két szónak szedésközbeni kihagyását nevezik így

 

Schweizerdegen: szedő-nyomó

 

simaszedés: könyvszedés, melyben sem táblázatok, sem hirdetések stb. nincsenek

 

simítani (szerk. műszó): javítani a szövegen

 

smiccel: maszatolódik, kettőz

 

sorjázó: a betűket szedik benne sorokká

 

Spachtel, spachtni: festéklapát

 

spacionálni: a szavak betűit ritkítani, a betűk közé egy- vagy kétpontos lemezkét tenni

 

spácium: *lemezke; zárka; a sor kitöltésére a szóközökbe teendő egy- vagy többpontos fém-lemezkék

 

spek (argot): szalonna; előny; olyan munka, amelyet kevés fáradsággal, előnnyel lehet el¬vé¬ge-zni, pl. mutáció vagy állószedés stb.

 

spekhajó: amelyen a még használható sorokat, „spicceket” elteszik

 

spicc: záróvonal; egyszerű záróvonal vagy dísz

 

spicckolumna: záróoldal; olyan nem megtelt oldal, amelyen a fejezet végződik

 

spísz: maszat; nyomtatás közben a szavak és sorok között a kitöltőanyag felhúzódásából keletkező festékes foltok

 

spíszelés: maszatolódás; a gépszedésben a betűk között néha jelentkező hajszálvonalak

 

spriccer: ólomfröccs; a szedőgépeken előforduló ólomfröccsenések

 

Stetinschrift: egyenletes vonalú keskeny betű

 

stég: ürtöltő

 

stósz: papíroszlop; rakás; egymásfölé rakott papírívek

 

stószolni: a kinyomtatott íveket egymásra rakni

 

számolószedő: sorok szerint fizetett szedő

 

szatinált (a francia satiner: fényesíteni szóból): simított papiros

szedec: tizenhatodrét

 

szedéstükör: a szedésnek a nyomtatott papíron való látható képe

 

szedődeszka: a szedéseket, oldalakat rakják rá

 

szedőlénia: szedőléc; kétoldalt fölül kiálló csücskű réz- vagy ólomvonal, amelyen a sorjázóba szedett betűket egymásmellé csúsztatják

 

szignálni: számozni; a kéziratot a lapoknál megszámozzák és darabokra vágják föl, mert többen szedik; a számozás a szedés összeállításához, adjusztálásához szükséges

 

szignatúra: betűrovás; betűjel; ívszám

 

szignet: védjegy; cégek, könyvkiadók védjegye

 

szorítókarika: fogaskarika, amellyel megfelelően fogazatos vasrudak közé szorítják a szorító-keretben levő nyomtatandó szedést

szórva: a hírlapírók így is jelzik a tágítandó szedést

 

sztereotípia: tömöntőműhely

 

sztereotipőr: tömöntő

 

tabella: táblázat

 

tampon: festékezőlabda; rég elavult szerszám, csak jelképes díszítőelemnek maradt meg

 

tangírozás: mintázó, szemcsés ábrázolás

 

tasztatúra: szedőgép billentyűzete

 

temetés (argot): nyomdásznyelven így nevezik, ha a szedő véletlenül több szót, egész sorokat hagy ki. Ellenléte: a „lakodalom”.

 

tenákulum: kézirattartó; elavult szerszám

 

tercia: tizenhatpontos betű

 

textus: húszpontos betű

 

tipométer: betűmérték

tompán kezdeni a sort, tehát nem bekezdve

 

tömöntés: szedésnek papírlemezekbe sajtolása és kiöntése ólomlemezekbe

 

tömöntvény-lemez: lapos lemez gyorssajtón, félköralakú lemez körforgógépen való nyomtatásra; van betűmagasságú tömör öntvény (Vollguss) is.

 

tördelés: a hasábokba szedett szedésnek oldalakká való alakítása; tördelő: aki ezt a munkát végzi

 

transzmisszió: közlőmű

 

transzparens: áttetsző (festék, papiros)

 

transzporter: *továbbító; a rotációsgéptől a kiadóig viszi a kinyomtatott lapokat

 

tükör: a megjelenendő cikkek sorrendjegyzéke; a hirdetések közlésének, helyének előírása

 

Typograph: soröntő szedőgép

 

ucca: a szedőterem állványai között levő térségeket nevezik uccáknak

 

Uhertype: fényképező szedőgép, amely sorok vagy betűk öntése helyett filmszalagra fény-képezi a billentyűzött betűket sorokká és hasábokká. Ez a filmszalag szolgál alapul a szöveg sokszorosítására.

 

Umschlag: füzet- vagy lapboríték, újság fedőlapja

 

umschlagen, umslágolni: buktatni, az ívet hosszában megforgatni

 

umstülpen, umstülpölni: elforgatni; az ívet szélességben elforgatni

 

Unterschlag: *oldalalátét; az oldal utolsó sora után lehetőleg egy darabban, cicerós ürtöltőt tesznek, hogy utolsó sora el ne dőljön

 

utánanéző: szemleív; a géprevízió (l. o.) helyes elvégzését ellenőrző ív

 

utánöntés: napilapoknál gyakori eset, hogy a lap elkészülte után érkezett fontos hírek elhelyezése kedvéért egy-egy kész tömöntvénylemezt egy újból öntött lemezzel váltanak föl, amelyben már az újabb hírek benne vannak.

 

vákát: vakoldal; a címoldal vagy fejezetcím oldala után szokásos üres oldal

 

variábilis: váltakozó (alakú rotációsgép)

 

vaskolléga (argot): a szedőgép nyomdásznyelven

 

verk: mű, könyv

 

verkszedés: könyvszedés

 

vertatur!: fordítandó! (a kézirat, vagy fordított betű vagy sor)

 

vertaturjel: a fordított betű vagy sor visszafordítását jelzi a levonaton

 

verzális: nagybetű, kezdőbetű

 

vignetta: díszítődarab

 

Vollguss: betűmagasságra öntött tömör (nem lemez) öntvény; sokszor közzéteendő hirdetéseknél szokásos, hogy a betűt kíméljék.

 

vonalhajlító készülék: mesterszedő szerszáma

 

vonalozógép: üzleti könyvek, füzetek és irkák vonalozását végzi

 

Vorschlag: előtét; kezdőoldal ürtöltője, hogy a mű első oldala vagy fejezetoldalai lejjebb kezdődjenek a többinél

 

Vorteil: előny; vorteilhajó: spekhajó

 

Widerdruck: belsőnyomás

 

Winkel, Winkelhaken: sorjázó

 

Zeug: ólomhulladék; sérült betűk, tágítók, ürtöltők

 

zu (szerkesztőségi műszó): *toldalék; a már leadott közleményhez szedendő

 

zuolni: hozzászedni

 

zurichtolni: egyengetni (l. o.)

 

Zuschuss: pótívek; a selejtnyomás, az elrontott ívek pótlására.

 

Forrás: mek.oszk.hu