Rotációs

A Ringier-Nyomda vezetése - Bertalan László nyomdaigazgató és Mireisz Sándor termelési és műszaki igazgató- kimagasló szakmai hozzáértéssel "építette" fel, Magyarország egyik legnagyobb cold-set napilap nyomdáját.
Az impozáns épületben igazi nyomdai high-tech uralkodik, a legapróbb részletig érezhetőek a hozzáértő "nyomdaépítés" jelei.

60-100* tonna papír, 650 000*darab újság minden nap (*2006 januárjától).
A Ringier-Nyomda elképesztő nyomdai kapacitását három hatalmas nyomdagép adja, mely közül kiemelkedik az OF 790 elképesztő 18 méteres magasságával:

1. WIFAG OF 790 idén áprilisban bővítve 2 db OF 370 toronnyal
2. UNIMAN 4/2S
3. WIFAG OF 370S

Az egyre növekvő anyag- és egyéb költségek az elektronikus ellenőrző és vezérlőberendezések mind szélesebb körű alkalmazását teszik szükségessé. A tekercsnyomó gépekre felszerelt kiegészítő berendezéseknek nem az alkalmazási lehetőség, hanem az alkalmazás szükségessége szab határt. A papírpálya útja mellett alkalmazható különböző ellenőrző es vezérlő, valamint kisegítő berendezésektől a nyomógép beszerzési költségejelentős mértékben függ.

Ezeknek a berendezéseknek a beszerzése előtt az összes tényezőt gondosan és reálisan mérlegelni kell. pírpályát meg kell fordítani. Erre a célra rögzített beépítésű fordítóberendezéseket vagy eltolható fordítórudakat alkalmaznak. Az általánosan használt fordítóberendezés részei a fordítórudak és húzóhengerek, valamint a papírpályán merőlegesen elhelyezett átfordító henger. A megfelelő papírpálya-feszültség eléréséhez a húzóhengerek helyzetét és átmérőjét nagy gondossággal kell kiválasztani.

A nyomtatási folyamat befejezése után a papírpálya egyik vagy mindkét oldalán lévő festékfilmet különböző szárítási folyamatokkal lehet megszilárdítani. A szárítási folyamatok két nagy csoportja a kémiai és a fizikai száradás. Kémiai száradás esetén a festékfilm megszilárdulása a levegőben lévő oxigén vagy polimerizáció, illetve elekromágneses hullámok hatására jön létre. Fizikai száradás esetén hő- (heat-set) vagy elektromágneses hullámok hatására jön létre a festékszáradás.

A tekercsofszetgépeken szárítóberendezéseket az 1960-as évektől alkalmaznak. Szakirodalmi kutatások alapján megállapítható, hogy a hőhatásra száradó nyomdafestékkel az első kísérleteket 1945-ben kezdték az Egyesült Államokban.

Minden gyártási múvelet elsőrendű célja az állandó minőségű termék előállítása, minél gyorsabban és olcsóbban, kevés kézi múvelettel.
A hajtogatóművek a nyomtatási folyamatot nem zavarják vagy hátráltatják. A gyakorló szakemberek gyakran mondják, hogy egy tekercsnyomó gép csak annyira jó, amennyire ezt a hajtogatóberendezés megengedi" A megfelelően tervezett és kialakított hajtogatómű a nyomdagép sebességét nem korlátozhatja.

A hajtogatómű tulajdonképpen egy konvertálóberendezés, mivel a papírpályát eredeti alakjából egy másik alakba viszi át, a sík papírpályából kiindulva a hajtogatott ívekig. A hajtogatómű a könyvkötő üzem kézi hajtogatóműveletét helyettesíti, vagyis a folyamatosan nyomtatott papírpályát átalakítja jól kezelhető, olvasható termékké. A hajtogatott ívek összegyűjthetők a további kikészítési művelethez. A nyomdagépgyártó cégek olyan hajtogatóműveket készítenek, amelyek a nyomdagép teljesítményével szinkronban vannak.

A képátvitel elve a tekercsofszetgépeken azonos az íves ofszetgépekével. Az egyetlen lényeges különbség a hengerek viszonylag kis átmérője. A tekercsofszetgépeknél a hengerátmérők kis mérete miatt egyenletesebb festékezés és nedvesítés érhető el.

Tekercsofszetgépeken a nyomómű hengereinek az elrendezése sokféle lehet, pl. ismeretesek U, Y, H nyomóegységek, valamint szatellit- és félszatellit-megoldások (ún. tízhengeres, valamint álló, kettős nyomóművek). A tekercsofszetgépek leggyakoribb kivitele az ún. gumi-gumi elrendezés, vagyis a négyhengeres nyomóművek alkalmazása. A nyomómű elrendezése olyan, hogy a papírpálya vízszintesen fut be a gumikendős hengerek közé, így a gumikendős henger az ellenyomó henger funkcióját is átveszi.