Szakmai

Profi Tipp - Lakkozás, szárítás, porozás

Olajbázisú lakkok
Az olajbázisú lakkok és az íves-ofszetfestékek összetétele lényegében megegyezik (75% szilárdanyag-tartalom) valamint száradásuk is hasonló (beívódás és oxidáció). Mivel ezek a lakkok kismértékű elszíneződéssel rendkívül átlátszó lakkréteget kell, hogy alkossanak, ezért fontos az alapanyagok jó minősége.
A lakk az egész felületre nedvesítés nélkül felvihető (a gumikendő alá kell helyezni a megfelelő méretre vágott alátétkartont), míg a formalakkozásnál hagyományos nedvesítéses ofszet nyomólemez alkalmazható.

Profi Tipp - Hengerek a festékező- és nedvesítőművekben

Hengergyártás

 

A henger gyártásához szintetikus gumit használnak: egy összetett keveréket kaucsukból és különböző vegyszerekből, melyek vulkanizálás által kapják meg stabilitásukat és rugalmasságukat. A nyers kaucsuk az, amely megadja a gumianyag alaptulajdonságát. Ehhez adják hozzá a vulkanizáló anyagokat. A lágyítók (folyékony olajak) is fontos szerepet játszanak, hiszen a töltőanyagokkal és a vulkanizáló nyagokkal együtt meghatározzák az anyag későbbi keménységi fokát. Minél több lágyítót adnak hozzá, annál puhább a gumi a vulkanizálási folyamat után.

Profi Tipp - Megoldások géptermi problémákra

A papír elektrosztatikus feltöltődése

A gépmesterek ismerik a problémát: az ívek egymáshoz tapadnak, mert elektromosan fel vannak töltődve. A következmény: a berakó egyszerre több ívet szív fel az ívoszlopról, és leáll a gép.
A sztatikus elektromosság oka vagy az elektronok hiánya (pozitív töltés), vagy elektrontöbblet (negatív töltés) a papír felületén.
Sztatikus feltöltődés elsősorban akkor lép fel, ha túlszáraz, papírokat dolgoznak fel túl alacsony légnedvesség mellett. Mind a papír nedvességének, mind a gépterem relatív légnedvességének a kritikus alsó határa 40–42% körül van (sztatikus elektromosság = nem áramló elektromosság).

Xerox iGen3 nyomatok összehasonlító vizsgálata

Xerox Igen3A Papír és Nyomdaipari Műszaki Egyesület honlapján elérhető szakdolgozat a Xerox iGen3 típusú digitális nyomógépen készült nyomatok az iso 12647-2 szabvány követelményeivel való összehasonlító vizsgálata címet viseli.

 

Érdekes összehasonlításokat mellett a digitális nyomtatási eljárások, a Xerox Docucolor gépcsaládjának bemutatását is elolvashatjuk.

 

 

Készítette: Szabó Judit MT. III . könnyűipari mérnök szakos hallgató

Egyszerű színes nyomtatás profi igényekre

A modern dokumentumkészítésben egyre nagyobb szerepet kapnak a színek. Nagy teljesítményű processzorai és fejlett színkezelési jellemzői révén a Ricoh külső színes nyomtatásvezérlői nagy sebességgel és kiváló minőségben dolgoznak.

 

Az Aficio™MP C6000/MP C7500 rendszerekkel kombinálva az E-7100 és az E-8100 kivételes workflow támogató eszközök, a vezérlők Fiery®-alapú technológiája hatékonyan teljesíti a fejlett színes nyomtatási igényeket.

Profi tipp - A nedvesítő folyadék az ofszetnyomtatásban

Nedvesítő folyadék és nedvesítő adalékok
• A nedvesítő folyadék vízkeménysége ideális esetben 8° dH és 12° dH
között, pH-értéke pedig 4,8 és 5,5 között van.
• A nedvesítő folyadék szokásos hőmérsékletének a 10°C és 15°C közötti érték számít.
Érdemes tudnia a gépmesternek, hogy a túl alacsony hőmérséklet a kondenzvíz kicsapódását okozhatja a tömlőkön és a nedvesítő vályúkon. Ez vízcseppek képződéséhez vezethet.
A nedvesítő adalékok komplex anyagrendszerek, amelyek különböző alkotórészeket tartalmaznak a kielégítő emulgeálódás és terülés (felületi feszültség) érdekében.
A pH-érték beállítása és stabilizálása (pufferrendszerek), a korrózióvédelem és a hűtő hatás szempontjából is fontosak és segítenek elkerülni a nyálkásodást (biocidek).

Ívenkénti színárnyalat-ingadozások

Egy papírszállítmánynál általában feltételezni lehet, hogy a teljes példányszámon belül azonos nyomtatási eredményt lehet rajta elérni. Ennek ellenére ismételten előfordul, hogy a példányszámnyomásnál egy szállítmányon belül árnyalatiérték-különbségek lépnek fel. A gépmesternek csak korlátozott lehetősége van arra, hogy a festékezés vezérlésével reagáljon ezekre a minőségi különbségekre. Ha a nyomatképen ívről ívre állandóan változik a színárnyalat, a gépmesternek esélye sincs, hogy egyenletes minőségű nyomatokat állítson elő.

 

A hiba jelentkezhet az egyes színek duplázásában és a papírmáznak a nyomókendőkre való lerakódásában. Ennél a hibánál az a döntő, hogy a színingadozások meghatározott ritmusban válnak láthatóvá, például minden 4. íven vagy minden 6. íven.

Itt az ideje a forradalomnak

Az Anicolorral Heidelberg még nyereségesebbé teszi a kispéldányszámú ofszetnyomtatást.

 

Az egyenesen forradalmi új rövid festékezőmű, amely most opcióként kapható a négyszínes Speedmaster SM52-höz, nem csupán minimumra csökkenti a beigazítási időket és a makulatúrát, hanem egyszerűen és kényelmesen lehet kezelni ís - és mindez a kereskedelembe kapható segédanyagok használatával.

 

Az idő pénz: egyre gyorsabban kell a munkákat feldolgozni - de a minőségnek ezt nem szabad megszenvednie. Ebben a dologban, az időtényezőt tekintve, a digitális nyomtatás is maradandóan megváltoztattá a megrendelők elvárásait. A megrendelőnek végső soron mindegy, hogy nagy vagy kis példányszámokról van-e szó.

Denzitásmérés

Miért szeretnek denzitást mérni a nyomdászok?

 

- A filmeredetik átlátszó területein transzmissziós denzitást mérve (D<>) ellenőrizni lehet azt, hogy mekkora a film alapfátyol értéke, nem fátyolos-e. Az alapfátyol megengedhető értéke: D0< 0,05.

- A filmek fedett (fekete) területeinek transzmissziós denzitásmérésével (D100) lehet ellenőrizni azt, hogy a másolóeredeti film megfelelő-e a lemezmásoláshoz. ADm értéke általában 3,8-4,5 közötti, de egyes lézer-levilágítású filmeknél ennél akár nagyobb is lehet (ha túl kicsi a D100 érték, nem megfelelő a film fedőképessége, a nyomólemez nemnyomó elemeinél tónolás léphet fel).

- A nyomatok ellenőrző tónusmezőin végzett reflexiós denzitásméréssel a gépmester objektív módon tud informálódni arról, hogy a festékterhelést növelnie vagy csökkentenie kell-e. Négyszínnyomtatásnál különösen fontos az is, hogy a három kromatikus alapszín: a cián, a bíbor és a sárga denzitásai egyensúlyban legyenek.

- A filmek és a nyomatok autotípiai mezőinek kitöltési arányát is denzitometriai úton határozzák meg, az alábbi összefüggések felhasználásával.

Szárazofszet nyomtatás

Mi és mióta ismert a szárazofszet eljárás?

 

A szárazofszet eljárás olyan ofszet-nyomtatás, amelynél nincs nedvesítő-folyadék.
A szárazofszet nyomtatásra vonatkozó első kísérletek az 1960-as évekre nyúlnak vissza. A 3M cég a 60-as évek végén jelent meg Driography nevű szárazofszet lemezével (innen ered a néha még ma is használt driográfia kifejezés). Ezzel az első szárazofszet nyomólemezzel a felhasználás során sok probléma adódott, és a 3M cég néhány évi kutatómunka után fel is hagyott ezzel a fejlesztéssel. 1972-ben a japán Toray Industries szabadalmaztatta a szárazofszet eljárást, és első ilyen rendszerű nyomólemezét (Toray Waterless Plate) az 1977-es nyomdaipari világkiállításon, a Drupán mutatta be.

Tartalom átvétel