TÉNYEK ÉS SZÁMOK A NYOMDA- ÉS PAPÍRIPARRÓL

Az Intergraf nemzetközi szervezet készített egy nagyon izgalmas összeállítás az európai nyomda és papíriparról. Ezek rámutatnak olyan környezetvédelmi szempontokra is, amelyekre az általános közvélekedés gondolni sem szokott. Minden egyes megállapítás eredeti forrását is tartalmazza a mellékelt dokumentum. Úgy véljük, hogy még a szakmabeliek számára is okozhatnak meglepetéseket ezek a megállapítások.

 

A PRINT ÉS A KÖRNYEZET VISZONYA

 

  •   -  Az Európában használt papír 71,7%-át hasznosították újra a 2012-es év folyamán. Az Európán belüli papírfogyasztás 2013-ban 13%-kal volt alacsonyabb, mint 1998-ban, az újrahasznosított papír mennyisége azonban másfélszer annyi.
  •    - Európában a papírrostokat átlagosan 3,5 alkalommal hasznosítják újra egy év alatt. A globális átlag 2,4 alkalom.
  •    - Európán belül a papírt és a kartonpapírt hasznosítják újra a legnagyobb mennyiségben (81,3%), ezt követi az acél (74%), az üveg (70%) és az alumínium (67%).
  •    - A farostok általában 4-6 alkalommal hasznosíthatók újra, utána viszont elgyengülnek és alkalmatlanná válnak a papíriparban való további felhasználásra.
  •    - A napilapok és a hullámpapírból gyártott kartondobozok 90%-a újrahasznosított rostokból készül.
  •    - Az EU-ban működő papírgyárak fele részben újrahasznosított papírt használ. Ez 25%-kal több, mint az 1998-ban mért érték.
  •    - A fenntartható erdőgazdálkodásnak köszönhetően az európai erdők évente másfélmillió futballpályányi területtel gazdagodnak. Ma már 30%-kal több fa van Európában, mint 1950-ben.
  •    - „Az erdészet a leginkább fenntartható elsődleges energia- és alapanyag-szolgáltató iparág. Ahhoz, hogy felvegyük a harcot a klímaváltozással, több fát kell használnunk, nem kevesebbet. Ha a nagyobb felhasználás révén megnő a fákra a kereslet, akkor több fát ültetnek el, így a kínálat is nagyobb lesz. A fa az egyetlen olyan alapanyag, amely megújul, természetes módon lebomlik és nagy mennyiségben áll rendelkezésre.”
  •    - Egy könyv gyártása során ugyanannyi széndioxid keletkezik, mint amennyit egy 7 km-es autóút juttat a levegőbe.
  •    - A hullámpapírból készült csomagolóanyagok 80%-át gyűjtik be újrafelhasználásra.
  •    - A papír az összes újrahasznosított anyag mennyiségének a kétharmadát teszi ki. Ez kétszer annyi, mint az újrahasznosított üveg, fém és műanyag együttes mennyisége.
  •    - A cellulóz-, a papír- és a nyomdaipar a világ üvegházhatású gázkibocsátásának 1,1%-áért felelős, tehát ez az értéklánc az egyik legkisebb kibocsátó az összes iparág közül.

 

A DIGITÁLIS MÉDIA KÖRNYEZETI HATÁSAI

 

  •    - Az internet alapú oktatási segédletek globális felmelegedésre való hatása a nyomtatott tankönyvekének tízszerese és harmincszorosa között van.
  •    - Az elektronikus számlázási és fizetési rendszer környezeti hatása önmagában sokkal alacsonyabb, mint a papír alapú rendszeré. Az adatszerverek működtetése révén felhasznált energia a legnagyobb tényező a súlyozott környezeti hatást illetően.
  •    - A kommunikációs technológia termékeinek esetében a gyártási folyamat teszi ki azok széndioxid-lábnyomának a legnagyobb részét. Ez a folyamat ugyanis hatalmas mennyiségű energiát használ fel. Például, ha azért szeretnénk lecserélni a meglévő laptopunkat egy újra, mert az 10%-kal hatékonyabb energiafelhasználással rendelkezik, a gyártás, a kiszállítás és az eladás folyamán a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok miatt e lépésünk átlagosan 41 évnyi használat után térülne csak meg. Ha az extra hatékonyság 70%-os, akkor is 13 évig tart ez az amortizációs időszak.
  •    - „Becslések szerint a kommunikációs technológia termékei és szolgáltatásai az EU áramfogyasztásának 8-10%-át, és széndioxid-kibocsátásának 2,5-4%-át teszik ki (ez a szám összevethető a repülőgép-gyártási szektorral, amelyet immáron az EU szabályoz). Ezek az értékek folyamatosan nőnek, és 2020-ra megduplázódhatnak. Ezt szem előtt tartva jogosan merül fel az igény arra, hogy a kommunikációs technológia szektor aktívan részt vállaljon a klímaváltozás ellen folytatott küzdelemben. […] Az adatközpontok energiaigénye is jelentős. Míg a pontos értékeket nehézkes kiszámolni, a legmegbízhatóbb becslések szerint csak a nyugat-európai adatközpontok 2020 környékén évente 100 milliárd kilowattóra energiát fogyasztanak majd el. Ez ugyanannyi, mint Hollandia teljes energiafogyasztása!”
  •    - A napilapok általában környezetbarátabbak, mint az internetes oldalak.
  •    - A kommunikációs technológia termékeinek, valamint azok infrastruktúrájának teljes áramfogyasztása 2005-ben 214,5 terrawattóra volt (vagyis az EU teljes áramfogyasztásának 8%-a abban az évben). Ennek a környezeti hatása ugyanannyi, mint 98,3 tonna széndioxidénak (az EU 2005-ben mért teljes széndioxid-kibocsátásának 1,9%-a). Az előrejelzések szerint 2020-ra ez a szektor 304,7-433,1 terrawattóra áramot fog fogyasztani, ami az EU teljes akkori áramfogyasztásának 7,7-10,9% közötti értékét teszi majd ki.
  •    - Naponta átlag 247 milliárd email került elküldésre 2009-ben (levélszeméttel együtt). 2013-ban ez az érték 507 milliárd körül volt.
  •    - Franciaországban egy százfős cég minden alkalmazottja naponta kb. 58 email-t kap és 33-at küld ki, átlagosan 1 MB méretű melléklettel. Ezek az email-ek is üvegházhatású gázkibocsátást okoznak. Ha 220 munkanappal számolunk évente, a cég 13,6 tonna széndioxid-kibocsátásért felelős.
  •    - Internetes keresés: Úgy becsülik, hogy a franciák átlagosan 2,6 keresést végeznek az interneten naponta, illetve évente 949-et. 29 millió francia felhasználóval számolva a netes keresés 287.600 tonna széndioxid kibocsátásáért felelős az országban.
  •    - USB drive használata: Ha egy száz fő által látogatott konferencia során a részvevők mindegyike kap egy pendrive-ot rajta a konferencia anyagával, és úgy dönt, hogy a 200 oldalas dokumentumot elejétől a végéig a számítógépén olvassa el, a csak az információküldésből eredő üvegházhatású gázkibocsátás nagyjából nyolcszorosa annak a mennyiségnek, ami akkor kerülne a levegőbe, ha ugyanezt papírról olvasnák.
  •    - Ezek a gázkibocsátások 80 kg széndioxidot tesznek ki, így a széndioxid-lábnyom 20%-kal nagyobb, mint a hagyományos konferenciáké (ami alapesetben 400 kg széndioxidot jelent).
  •    - A Google-keresések naponta 96,5 tonna széndioxidot juttatnak a levegőbe, ebben pedig nincs benne az az energiafelhasználás, amit óriási mennyiségű adatainak tárolása igényel.
  •    - Egy komputer és monitor legyártása során 240 kg fosszilis tüzelőanyagot, 22 kg vegyszert és másfél tonna vizet használnak fel.
  •    - Évente 152 milliárd kilowattóra energiára van szükség az internet működését biztosító adatközpontok puszta fenntartásához. Ha ehhez hozzávesszük azt az energiát is, amelyet a rájuk csatlakoztatott számítógépek és perifériák használnak fel, akkor mindez kiteszi az összes emberi tevékenységből fakadó széndioxid-kibocsátás 2%-át. Ez egy szinten van a légiközlekedés széndioxid-lábnyomával.
  •    - 5 és fél perc internetezés ugyanannyi széndioxidot bocsát ki, mint egy színes A4-es papír kinyomtatása és postázása.
  •    - Az internet 300 millió tonna széndioxidot juttat a levegőbe évente. Ez megegyezik a Lengyelországban történő fosszilis tüzelőanyag-égetés hatására évente keletkező széndioxid teljes mennyiségével, vagy Angliában ugyanennek a felével.
  •    - Ha napi 30 perc olvasási idővel számolunk, akkor egy web-alapú újság átböngészése nagyjából ugyanakkora környezeti hatással rendelkezik, mint egy nyomtatott újságé.
  •    - Ha húsz címzettnek elküldünk egy 400 kbyte méretű csatolmánnyal ellátott email-t, azzal ugyanannyi energiát fogyasztunk, mintha egy 100 wattos izzót 20 percen keresztül égetnénk.
  •    - Európában az elektronikus hulladék mennyisége 3-5%-kal nő évente; ez az összes közületi hulladék évenkénti növekedési rátájának háromszorosa.
  •    - Jelenleg az EU-n belüli e-hulladéknak csupán egyharmadáról érkezik megerősítés annak megfelelő módon történő gyűjtéséről és kezeléséről a tagállamoktól. A jelenleg érvényben lévő uniós törvény szerint fejenként 4 kg e-hulladékot kell begyűjteni minden évben, ami EU-szinten évi 2 millió tonnát jelent. Az EU évente kb. 10 millió tonna e-hulladékot generál. 2020-ra úgy becsülik, hogy az évente keletkező e-hulladék mennyisége 12 millió tonnára nő.

 

A PRINT HATÁSA

 

  •    - Akár 29%-kal javulhat a közérzetünk, ha olvasás közben pozitív taktilis ingerek is érnek minket, mint például amikor kinyitunk egy borítékot, amit egy barátunk kézzel címzett meg.
  •    - „Ami a marketinget illeti, a magazinoknak van egy fontos előnyük a netes oldalakkal szemben: ha elhagyunk egy weboldalt, az eltűnik, és a hatása is megszűnik hamar. Egy magazin ezzel szemben ott marad a dohányzóasztalon vagy a táskában. Sokkal hatékonyabb tehát, amikor komplex témákat kell boncolgatnunk, így ugyanis több időt tölthetünk el közönségünkkel.”
  •    - Az iPad-nél 6,2%-kal, a Kindle-nél 10,7%-kal lassabb átlagos olvasási sebességet mértek, mint a nyomtatott könyveknél.
  •    - Papírról 10-30%-kal gyorsabban olvasunk, mint képernyőről.
  •    - Az olvasás 68%-kal csökkenti a stresszt. Ha csendben olvasunk hat percig, az elégséges idő ahhoz, hogy a szívritmusunk lelassuljon és az izmaink feszültsége csökkenjen.
  •    - Ha képernyőről olvasunk egy elbeszélést vagy egy hosszabb szöveget, akkor kevésbé tartjuk meg az információt, mintha ugyanazt papírról olvasnánk.
  •    - A különféle tanulási segédeszközök használata esetenként gátolhatja a gyermekek haladását a tanulásban, ugyanis a szülők hajlamosak az eszköz helyes használati módjára koncentrálni a tananyag helyett.
  •    - A nyomtatott könyvek olvasása jobb információmegtartást eredményez, mint az e-könyveké, és kevésbé is fárasztja a szemet.
  •    - A „digitális tanulók” óránként 27 alkalommal váltanak a különféle médiaplatformok között (gyakorlatilag majdnem minden 2. percben). Mivel egyszerre használnak többféle médiát, a köztük és az adott tartalom között létrejövő érzelmi kapcsolat erősen limitált.
  •    - A DM szerepének megértésében segíthet a neurológia tudománya. A kézzel megfogható anyagok nagyobb hatással bírnak az agyunkra. A fizikai érintés mélyebb érzelmi reakciókat vált ki, ami fontos a memória és a márka-asszociáció szempontjából, valamint felfokozza az agy és a belső késztetések kapcsolatát, így a hirdetések jobban „a részünkké válnak”.

 

‎FOGYASZTÓI PREFERENCIA

 

  •    - A fiatal emberek 80,5%-a nem tudna élni papír nélkül.
  •    - A fiatalok (főleg a nők) 72%-a használ papírt írott kommunikációra napi rendszerességgel.
  •    - A print hatékony: a megszemélyesített DM a reklámköltségek megtérülése szempontjából bizonyítottan a legjobb médium. A megkérdezettek 52%-a nagyon hatásosnak tartja a DM-et.
  •    - A megkérdezettek 75.9%-a úgy gondolja, hogy a print hirdetések éppoly hatásosak, vagy még hatásosabbak, mint az internetes reklámok.
  •    - A válaszadók fele a printet tartja a leghatékonyabb marketing médiumnak a ráfordított költség szempontjából.
  •    - Az emberek 60%-a egy héten belül rendel valamilyen árut az interneten egy nyomtatott katalógus elolvasása után.
  •    - A digitális hírvásárlók majdnem 90%-a szeretne a továbbiakban is hozzáférni a nyomtatott lapokhoz, és azokat akár saját otthonában, akár a boltban böngészni.
  •    - Mindazoknak, akik digitális médiumon olvasnak híreket, csupán 11%-a nem használ már papírt egyáltalán.
  •    - A fogyasztók 60%-a idegenkedik az olyan társaságoktól, akik nem ajánlják fel a papír alapú számlázás lehetőségét.
  •    - A fogyasztók 42%-a postán szereti megkapni a pénzügyi értesítéseket.
  •    - A fogyasztók 69%-a szerint a postán kapott számla egyszerűbbé teszi az archiválást; 65%-uk szerint könnyebben ellenőrizhető, 48%-uk szerint biztonságosabb.
  •    - A fogyasztók szerint a nyomtatott számlák könnyebben olvashatók.
  •    - A fogyasztók 38%-a rendszeresen kinyomtatja otthon a számláit.
  •    - A fogyasztók 63%-a bízik a napilapok, magazinok hirdetéseiben, a netes hirdetésekben viszont csak 25%. Amikor arról kérdezték őket, hogy melyik hirdetési csatorna hozza meg jellemzően a vásárlási kedvet, majdnem 70%-uk válaszolta, hogy a napilapokból és a magazinokból nyerik elsősorban az ihletet. Ezenfelül a fogyasztók 90%-a többre értékeli mind a megszemélyesített, mind a nem megszemélyesített postai küldeményeket, mint a közösségi médiát e tekintetben is.
  •    - Az emberek 80%-a nagyobb eséllyel olvas el olyan szövegeket, amelyek mind az interneten, mind fizikai formában hozzáférhetők.
  •    - A britek 44%-a úgy gondolja, hogy a pénzügyi nyilvántartásuk nem lenne teljes, ha nem őriznék meg számláikat kinyomtatva.
  •    - A britek 41%-a fél attól, hogy esetleg elfelejt befizetni egy számlát, ha nem kapja meg azt nyomtatott formában.
  •    - A britek 39%-a bevallotta, hogy nyomtatott pénzügyi kimutatások nélkül nem lennének tisztában a bankszámlájukon lévő pénz mennyiségével.
  •    - Az Egyesült Királyságban élő felnőtt lakosság 81%-a maga akarja eldönteni, milyen formában kapja meg a tájékoztatásait az illetékes hivataloktól.
  •    - Az Egyesült Királyságban élő felnőtt lakosság 84%-a felháborítónak tartja, ha az illetékes hivatalok helyettük próbálnak dönteni abban a kérdésben, hogy milyen formában kommunikáljanak egymással.
  •    - Az Egyesült Királyságban élő felnőtt lakosság 40%-a szerint a papír alapú számlázás megszüntetése komoly mértékben kihathat pénzügyeikre.
  •    - Az Egyesült Királyságban 5,2 millió olyan háztartás van, ahol nem rendelkeznek internet-hozzáféréssel.
  •    - 16 millió tizenöt év feletti fogyasztó abszolút nem ért az internet használatához.

 

ERDŐKRE VONATKOZÓ ADATOK

 

  •    - Minden kivágott fa után 3-4 újat ültetnek.
  •    - Európa erdőinek fele, valamint a papírgyártók tulajdonában lévő erdők 99,9%-a rendelkezik valamilyen erdészeti tanúsítvánnyal.
  •    - Az erdőterületek évenkénti növekedése az EU összes tagállamán belül kb. 503 ezer hektár – ez nagyjából kétszer akkora terület, mint Luxemburg.
  •    - A világszerte kitermelt fák 55%-át használja fel az energiaipar, 25%-át az építőipar, és mindössze kb. 11%-át a papíripar.
  •    - Az erdőirtások 90%-át a nem fenntartható gazdasági tevékenységek okozzák.
  •    - Az európai erdők 1950 óta 30%-kal növekedtek, és minden évben 1-5 millió futballpályányi területtel gazdagodnak.
  •    - Európa majdnem felét erdők borítják, és területük egyre csak gyarapszik. „Az elmúlt húsz évben az erdőterület minden európai régióban lényegesen megnövekedett.”

 

A PAPÍRIPARRA VONATKOZÓ ADATOK

 

  •    - A papíriparban felhasznált energia 54%-a zöld energia.
  •    - Az iparág folyamatosan törekszik arra, hogy csökkentse az általa okozott környezeti hatásokat: 2010-ben minden tonna papír előállítása során 43%-kal kevesebb széndioxid jutott a levegőbe, mint 2000-ben.
  •    - Az Európában használt papír 94,4%-át Európában is állítják elő.
  •    - 200 kg papír (amely az egy személy átlagos évi fogyasztásának megfelelő mennyiség) előállítása során kb. 160 kg széndioxid jut a levegőbe. Egy számítógép 5 hónapon át történő folyamatos használata, egy 60 wattos izzó egy éven át való égetése vagy egy átlagos háztartás energiatakarékos működtetése egy éven keresztül ugyanennyi széndioxidot bocsát ki.
  •    - Az iparág által helyben felhasznált áram 94%-át kapcsolt energiatermelés révén biztosítják.
  •    - Az európai papírgyárakban felhasznált energia 54%-a megújuló, tehát zérus széndioxid-lábnyommal rendelkezik.
  •    - Az Európai Unión belüli cellulóz- és papíripar elsődleges energiaforrása a biomassza. Az iparág felel az Európán belül előállított bioenergia egyötödéért.

 

A NAPILAPOKRA VONATKOZÓ ADATOK

 

  •    - Az Egyesült Királyságban 33 millió ember olvas nyomtatott napilapokat minden héten; a napilapok így a legszélesebb körben olvasott nyomtatott médiumnak számítanak Angliában.
  •    - Franciaországban a L’Equipe olvasottsága 2009 és 2010 között 1,6%-kal nőtt.
  •    - Ausztriában különösen magas a fiatalabb olvasók aránya: a 14-19 évesek 64%-a, a 20-29 évesek 69,9%-a olvasott 2009-ben napi rendszerességgel újságot.
  •    - Lettországban a felnőtt lakosság 47%-a minden nap, vagy legalábbis többször egy héten olvasott napilapokat a 2009-es év folyamán.
  •    - Az Eurostat adatai szerint a napilapok terjesztői összesen 302.300 főt foglalkoztattak közvetlenül az EU tagállamain belül a 2007-es év folyamán.
  •    - Több, mint 150 millió nyomtatott lapot adnak el Európában minden nap; ezeket több, mint 300 millió európai állampolgár olvassa el.

 

EGYEBEK

 

    Az európai nyomdaipar hatmillió embert foglalkoztat.

    „Szoba könyv nélkül olyan, mint test lélek nélkül.” – Cicero

 

Forrás: fedprint.hu