? – Debrecen, 1661

nyomdász és könyvkötő

Külföldi ak.-kon tanult, majd Debrecenben könyvkötőüzemet nyitott. 1631-től haláláig a debreceni városi nyomda vezetője.

Irod.

Benda Kálmán–Irinyi Károly: A 400 éves debreceni nyomda (Bp., 1961).

? , 1760 – Vác, 1823. márc. 27.

nyomdász és könyvkiadó

Előbb művezető Patzkó Ferenc pesti nyomdájában, majd 1793-ban megvette Ambró Ferenc váci nyomdáját, melyet felvirágoztatott. 1804-ben Máramarosszigeten és Nagyváradon fióknyomdát alapított, de ezek rövid életűek voltak.

? , 1810 körül – Pest, 1872. jan. 16.

kőrajzoló, kőnyomdász és műkereskedő

Bártfa, 1540 – es évek – Bártfa, 1599. aug. 21.

nyomdász

A mesterséget Bécsben és a német birodalomban tanulta. Előbb Boroszlóban dolgozott, majd 1577-ben megalapította a nagy hírre emelkedett bártfai nyomdát, melyet 1598-ig vezetett. 1582-től Bártfa város szenátora; 1598-ban a város követe a pozsonyi ogy.-en.

Szeged, 1874. okt. 9. – Németo., 1945

szociáldemokrata politikus, nyomdász

Kassa, 1811. szept. 2. – Pozsony, 1878. ápr. 10.

könyvkereskedő, könyvkiadó, nyomdász

 

Nagydisznód v. Nagyszeben, 1490 v. 1510 – Kolozsvár, 1574

protestáns prédikátor, nyomdász, író

 

15. sz.

budai nyomdász.

 

Valószínűleg német származású volt, scriptorként működhetett Rómában, ahol megismerte és megtanulta a nyomdászmesterséget. Karai László budai prépost, alkancellár hívására jött Budára, s az ő segítségével alapította Mo. első nyomdáját 1473-ban. Itt nyomtatta ki a Budai Krónika néven ismert legrégibb m. nyomtatványt (Chronica Hungarorum).

Pest, 1841. márc. 4. – Bp., 1920. febr. 2.

könyvnyomdász, nyomdaigazgató, a magyar lassalleánus mozgalom egyik vezetője

 

Oldalak