Az ofszetnyomó gépek festékezőművei piramisszerű felépítésűek. A festékezőmű feladata a nyomdafesték átadása oly módon, hogy az a nyomólemezt kielégítően és egyenletesen festékezze. Ha egy festékezett és egy festék nélküli henger egymáson legördül, akkor a legördülés folyamata alatt az egyik henger festéket ad le, a másik festéket vesz fel.

A festékfilm azonos hengerátmérővel és azonos hen-gerfelületi tulajdonságok esetén úgy hasad, hogy mindkét hengeren azonos vastagságú festékfilm marad.
A festékezőműben ez a folyamat egymás után többször végbemegy, míg a festék a kívánt rétegvastagságban a felhordóhengerekre kerül. A felhordóhengerekre került festékfilmvastagság természetesen a festékvályúból kibocsátott festékmennyiségtől is függ.

A festékvályúból a festéket a nyalóhengeres festékezőműben a következők szerint továbbítják: a nyalóhenger a festékezőmű hengereitől eltérő, kisebb sebességgel a festékadagoló hengeren legördül, festéket vesz fel, majd átadja a festékezőmű további hengereinek.
Ettől eltérően az ún. filmfestékező műben a festéket a filmhenger továbbítja. A filmfestékező műben nincs ingamozgást végző nyalóhenger, a festék egy állandóan forgó, a festékadagoló hengerhez pontosan beállított átadóhenger segítségével kerül a festékezőműre. Az átadóhenger hajtását a festékezőmű hengerei között keletkező dörzshatás hozza létre. Így a festékezőmű valamennyi hengere azonos kerületi sebességgel forog. A filmfestékező művet általában nagy sebességű tekercsnyomó ofszetgépekhez alkalmazzák.
Minden festékezőmű anyagát és átmérőjét tekintve különböző hengerekből tevődik össze.

Az ábrán látható gumibevonatú összekötő hengerek (1 és 3) adják át a festéket a dörzshengernek (4). A 2. és 3. hengerek között a festék-film első hasadásajön létre. A 3. henger a dörzshenger ellenhengere. A dörzshenger körforgó mozgása mellett tengelyirányú mozgást is végez. A dörzshenger (4) és a továbbítóhenger (3) között létrejön az első dörzsfolyamat, intenzív festékhasadással összekapcsolva. A festékszerető réteggel (réz vagy különleges műanyag) bevont dörzshenger, valamint az 5. és 8. hengerek között további dörzsölési és hasadási folyamatok mennek végbe. Festékezőmű

A dörzshengernek (4) további feladata, hogy az eddig egységes festékáramot két rész festékáramra ossza. Az egyik festékáram útja az 5., 6., 7 hengereken, a másik festékáram a 8-11-es hengereken keresztül vezet.
Az 5. és & továbbítóhengerek a kettévált festékáramot részben a á és a 9. dörzshengerekre vezetik.
A 6. és 9. dörzshengerek feladata a már említetteken kívül, hogy a 7, 7ü. és 77. festékfelhordó hengerek olyan sebességét hozzák létre, amely lehetővé teszi a hengerek harmonikus legördülését a velük ellentétes irányban forgó nyomóformán. A dörzshatással hajtott hengerek között bizonyos kerületirányú csúszások lépnek fel. Minden festékezőmű alapvetően különböző átmérőjű és anyagú henger-fajtákból áll.

A hengereken jelen lévő festékfilmre a folyadékokra vonatkozó súrlódási törvényszerűségek érvényesek, amelyek összekapcsolva egy dörzsölési folyamattal, sebességcsökkenést eredményeznek.
A sebességcsökkenés a hengerfelületek közötti csúszások hatására alakul ki. A sebességcsökkenést a festékezőművek tervezésekor számításba veszik, és alkalmazzák is a 6. és 9. festékdörzshengerek kerületi sebességének meghatározásakor. Ez azt jelenti, hogy így a festékfelhordó henger (7) kismértékben eltérő kerületi sebességgel forog, mint a 10. és 7. festékfelhordó hengerek. Előnyös, ha a dörzshenger sebességét úgy határozzák meg, hogy az utolsó hengerblokk 5., 6., 7 hengereinek kerületi sebességejól közelítse meg a lemez-henger kerületi sebességét. A 8., 9., 10. hengerből álló hengerblokk kerületi sebessége vagy lassabb, vagy gyorsabb, mint a formahenger kerületi sebessége.

A formahengerre rögzített nyomólemez kerületi sebességétől eltérő festékfelhordóhenger-sebességek javított festékhasadást, valamint bizonyos mértékű tisztítási és dörzshatást is kifejtenek a nyomólemez felületén. Ez elősegíti a nemkívánatos szennyeződések (poloskák) megszüntetését.
A festékezőmű dörzshengereinek oldalirányú mozgásai egymáshoz képest ellentétes irányúak. Ha például a 6. és 9. dörzshengerek a hajtási oldal felé mozognak, akkor a dörzshenger (4) szabályozhatóan a kezelési oldal felé fo-rog, vagy fordítva. Ez a változó irányú eldörzsölési mozgás a felhordóhengerekre kerülő festékfilmet egyenletessé teszi. A 7, 10. és 77. festékfelhordó hengerek a hasadási dörzsfolyamat alatt homogén festékfilmet hordanak fel a lemezre.

Az írisznyomtatásnál a dörzshengerek oldalmozgását kikapcsolják, mert ez alapfeltétele az egy festékezővályúban lévő több különböző színű nyomdafesték egyidejű, zavarmentes továbbításának.
Az ofszetnyomtatás során viszonylag csekély mennyiségű festék kerül a felhordóhengerekre, és ezért, valamint az ofszeteljárásbanjelen lévő nedvesítővíz miatt, a nagy fedettségű munkák esetén a nyomathordozón minőségrontó jelenségek figyelhetők meg (vízcsíkok, szellemképképződés stb.).
Ezek a hibák a festék gyakori hasadási helyeire vezethetők vissza. Ha a dörzshengerekre a nedvesítővízzel alkotott nem kedvező arányú emulzió kerül, akkor ezáltal csökkenhet a festék hasadási képessége, és a nyomóformán különböző vastagságú festéksávok jönnek létre.

Ha az oldalmozgást végző dörzshengerek és felhordóhengerek között az eldörzsölés nem kielégítő, akkor a festékpótlás - amely a kifogástalan nyomat készítéséhez szükséges - nem jön létre.
A 12. hengerek feladata a festékfimet feltépni és ezáltal jobb dörzshatást elérni. A festékezőmú egyes hengercsoportjai a kívánt feladatot csak akkor tudják elvégezni, ha a nyomdafestékek gyártásához a festékezőmű törvényszerűségeit fígyelembe veszik.

A nyomóformára kerülő festékfílm vastagságát szabályozni lehet. A sávonként szükséges festékmennyiséget a festékvályúban állítják be. A festékkést zónacsavarok szorítják a festékadagoló hengerhez. Ezek egyenkénti állítása teszi lehetővé a festékmennyiség sávonkénti szabályozását. A festékkés a zónacsavarokkal közvetlen és közvetett úton állítható. A közvetlen múködésű zónacsavarok finom menettel vannak ellátva, és kúp alakú hegyükkel közvetlenül a festékkést érintik. A közvetett működésű zónacsavarok-kal a festékkés és a festékadagoló henger távolsága áttételeken keresztül szabályozható. Előnye az érzékeny beállítási lehetőség.
A nyomdafestéket számos hatás éri, amíg a festékvályúból a nyomathordozóra kerül. A festékezőmű és a nyomómű először összenyomja, majdjelentős nyíróhatást gyakorol a festékre.

A festékhasadás közben fellépő húzóerők következtében hő szabadul fel, és ez a festékezőmű hőmérsékletének az emelkedését okozza. A hőmérsékletváltozás hatással van a festék húzósságára, amely növekvő hőmérséklet esetén csökken. A megváltozott hőmérséklet károsan hat az árnyalatértékek visszaadására. A festékezőmű hőmérséklete állandósítható a dörzshengerek hűtésével.

A festékezőmű beállítása
A festékezőmű fő részei a festékvályú a továbbítóhengerrel, a dörzs- és közvetítőhengerek, valamint a festékfelhordó hengerek. Feladatuk a nyomóforma meghatározott vastagságú festékréteggel való ellátása. A festékfelhordó hengerekre kerülő szükséges festékmennyiséget a nyomóformán lévő képek elosztása határozza meg. A formátumnak megfelelően a festékvályú két oldalán fém elválasztók találhatók. A festékkést a zónacsavarok olyan mértékben szorítják a festékadagoló (duktor-) hengerhez, hogy a résen keresztül a beállításnak megfelelő festékmennyiség hagyja el a festékvályút.
Az átadásra került festékcsík szélességét a festékadagoló (duktor) mozgása határozza meg.

Az adagoló mozgásának fokozat nélküli állítása a festékmennyiség fínom adagolását teszi lehetővé. Hosszú adagoló mozgással a nyalóhengernek széles festékcsík, rövid mozgással keskeny festékcsík kerül átadásra. A széles festékcsíkkal és ennek megfelelő vékonyabb festékfilmmel könnyebb a festékfelhasználás finom beállítása a továbbnyomtatás alatt. A festékcsíkszélesség beállításakor magasabb skálafokozatot kell használni.
A festékfelhordó hengereket körhagyó csapágyazás segítségével lehet megfelelően beállítani a dörzshengerhez és a nyomóformához. Az alapbeállítás a dörzshengerhez álló nyomógépen érzővel vagy megfelelő szilárdságú papírcsíkkal végezhető.

A festékfelhordó hengerek állítása a lemezhez a következő: a befestékezett hengereknek a száraz nyomólemezre emelése után láthatóvá válnak a hengerek által felhordott festékcsíkok. Az ideális csíkszélesség kb. 3-4 mm, de ez az érték függ a festékfelhordó henger átmérőjétől. A festékfelhordó hengerek helyes beállítását üzemelő gépen a hengercsapágyakra helyezett kézzel is ellenőrizhetjük, a hengerek ütésének érzékelésével. A túlságosan erősre állí-tott hengerek futása nyugtalan, ütnek, ugrálnak, és ennek hatására nem kívánt hengercsíkok keletkeznek a nyomóformán és észlelhetők a nyomaton is.
Az állításnak ez a fajtaja a nyomóforma idő előtti elkopásához vezethet. A henger beesése a lemezhenger csatornajába okozza a felhordóhenger ugrálását. Az utolsó felhordóhengert mindig a leggondosabban, valamivel gyengébbre kell állítani, mint a többi festékfelhordó hengert.

Feladata a felhordott festékréteg kiegyenlítése és a visszamaradt festékrészecskék visszaemelése.
A festékezőmű hengerei legtöbbször rezezett vagy műanyag bevonattal ellátott acélhengerek és gumihengerek. A gumihengerek elhasználódnak, deformálódnak, megduzzadnak. Bizonyos időközönként a hengerek állapotát a gépből kiemelve ellenőrizni kell. Köszörülés után a hengerek még használhatók lesznek. A hengerek átmérője egy meghatározott érték alatt nem lehet, mert ilyen esetben álításuk nem lehetséges, a festéket nem továbbítják megfeleően. A hengerek felújítását átöntéssel célszerű elvégezni. Az öntéshez meg kell adni a kívánt hengerátmérőt és a vasmagra öntött gumi Shore keménységi fokát.

A festékezőmű gumibevonattal ellátott hengereinek átlagos Shore-keménysége:
- festékfelhordó hengerek 27-30 Shore,
- nyalóhenger 40-45 Shore,
- átadóhenger 40-45 Shore,
- nedvesítő nyalóhenger 20-25 Shore,
- nedvesítő felhordóhenger 18-20 Shore
(A pontos értékeket az adott géptípus használati utasításának megfelelően kell meghatároznil)

Tekercsofszetgépek festékezőművei
A tekercsofszetgépek festékezőművei felépítésüket és működési elvüket tekintve nem térnek el az íves ofszetgépeken alkalmazott festékezőművektől. Ezért a továbbiakban a tekercsofszetgépekre jellemző kiegészítő berendezéseket ismertetjük.
A festéktovábbító rendszerek egységfestékpumpa, az automatikus festék-keverőberendezés a festékvályúban

Festékpumpa
A festékpumpák csatlakoztathatók 25-200 kg-os tartályokhoz, mozgatható konténerekhez vagy állandó tankokhoz, ill. tankautókhoz. A festékpumpák teljesítményét úgy határozták meg, hogy egy festékpumpával szükség esetén több festékvályú is ellátható.
Csekély energiamennyiséggel (fúvólevegő) még a legkeményebb nyomdafestékek is csőrendszeren keresztül a festékvályúbajuttathatók. A tekercsnyomó gépek esetében az alkalmazott színek számának megfelelően szükséges a festékpumpák alkalmazása.

Festékszint-szabályozó berendezés
Az automatikus festékszint-szabályozó berendezéssel a festékvályúban állandó festékmagasság állítható be. Ez igen fontos az egyenletes nyomatminőség elérése végett. Mivel a festékvályúban lévő eltérő festékmennyiség változó mértékben nehezedik a festékkésre, ezért ennek következtében festékezési, majd minőségi ingadozások jönnek létre. A festékszintszabályozó berendezéssel ez a probléma teljes mértékben megszüntethető, ezért a nagy teljesítményű tekercsofszetgépeken, ahol a festékfogyasztás viszonylag nagy, az ilyen berendezések alkalmazása elkerülhetetlen.

A festékszint-szabályozó berendezés egy cső-ből áll, amelybe a pneumatikus festékpumpa festéket présel.
A csövön (1) több nyílás (2) van, a nyílások mellett lyukakkal (3). Ha az érzékelőfej jelzést ad, hogy a festévályúban a festékszint alacsony, akkor egy motor a csövet mozgásba hozza, addig, amíg a nyílások és a lyukak azonos pozícióba nem kerülnek. Ekkor megindul a festék-kiáramlás, és a festékpumpa dolgozni kezd. Ha a szükséges festékszintet elérték, akkor az érzékelőfej ismétjelt ad, és működésbe hozza a motort. A cső visszakerül eredeti helyzetébe, és a festékkiáramlásra való nyílások ismét bezárulnak.
Ezután a festékpumpa automatikusan kikapcsol.A berendezés előnye, hogy acsőrendszer a festékvályúra könnyen, gyorsan felszerelhető és szükség esetén eltávolítható. A festékszint magassága érintésmentesen megállapítható. A festéket sűrített levegő továbbítja.

Keverőberendezés a festékvályúban
A festékkeverő berendezés alkalmazásának előnyei a következők. Megakadályozható a festékbőrképződés a festékvályúban, valamint hogy a festékadagoló henger és a festékkés között a szennyeződések összegyűljenek, továb-bá a festék nem áll meg a vályúban, és így nemjönnek létre ingadozások a festéktovábbításban.

A festékkeverő berendezések energiaszükséglete csekély, így még gépállás esetén is üzemben maradhatnak. Az automatikus festékpumpával és nívószabályozóval rendkívül egyenletes nyomatminőség érhető el. A berendezést két szorítópofa segítségével rögzítik fel a festékvályúra, így néhány másodperc alatt fel-, ill. leszerelhető.
A keverőfejhez csatlakozó keverőorr külön meghajtású, így miközben a keverőfej a festékvályú egyik végéből a másikba halad, addig a keverőorr folyamatos körforgó mozgást végez.

Az oldalirányú mozgás csúsztatható ütközőkkel korlátozható. A keverőorr formajának kialakítása megegyezik a festékvályú főbb méreteivel. Gépmosások és színcserék esetén a keverőorr egy csavar segítségével eltávolítható, így könnyen és gyorsan tisztítható.

Magyar Nyomdász Társaság - Könyvdigitalizálási program
Célunk, hogy a megmentsünk a nyomdaipari szakkönyveket, kiadványokat, újságokat és mindenki számára elérhetővé váljanak. A 21. század technikáit használva a legmodernebb szoftverek segítségével olvashatják az elkészült szakmai anyagokat.
Forrás: Szilágyi Tamás - Ofszetnyomtatás kézikönyve
Megjelent: 1996
Oldalszám: 207 old.
ISBN 963 04 7056 X
A szedés és nyomtatás a Mesterprint Kft (96.0347) munkája