Az első ofszetgépek építésekor még nem voltak ismertek a kellő pontossággal készített fogaskerekek. Emiatt a nyomat egyenlőtlen, nyugtalan és csíkozott volt. A csúszásmentes legördülés, valamint az éles képátadás érdekében a hengerekre futógyűrűket helyeztek el. A futógyűrűk nyomás közben egymáson gördülnek, ez kiegyenlíti a csapágyak esetleges játékát és javítja a legördülést.

A futógyűrűk érintkezése azonban a mechanikus igénybevétel miatt is szükséges volt, mivel a tengely csapágyazására felhasznált görgőcsapágyak bizonyos játékot mutattak. A görgőcsapágyas nyomógépek érintkező futógyűrűs kivitelben készültek, hogy a csapágyakjátékát kiegyenlítsék, és ezáltal a keletkezett hengerrezgéseket csillapítsák. A csúszó-csapágyak alkalmazásakor nem szükséges a futógyűrűk érintkezése.

Futógyűrűs íves ofszetnyomó gépek

A futógyűrűk kemény és köszörült, pontos méretre kialakított acélgyúrűk, amelyeket a forma- és gumikendős hengerre rögzítenek. A nyomtatás alatt a futógyűrúk egymáson gördülnek.

A nyomóforma és az alátétek vastagságát állandó értéken kell tartani. A szorítónyomás változtatásakor új lemezalápakolást és új gumikendőborítást kell készíteni, mivel a hengerek tengelytávolságának mindig állandónak kell lennie. A forma- és gumikendős henger érintkezőgyűrűi egymáson futnak, de az ellennyomó hen-ger nem dolgozik érintkezőgyűrűkkel.

A futógyűrűs íves ofszetgépek előnyei a következők:

• - a hengerrezgések csillapítottak, és ez biztosítja a nyugodt gépfutást,
• - a hengervégekjól alátámasztottak, így a nagy formátumok esetén is kiváló és egyenletes kinyomás érhetőel,
• - az állandó borítások miatt kisebb a hibás alápakolás veszélye,
• - a görgőcsapágyak játékai kiegyenlítettek,
• - a hengertorokból eredő legördülési nehézségek és nyomatcsíkok elmaradnak,
• - a legördülés nemcsak a nyomóformán és a gumikendős hengeren megy végbe, a futógyűrűk érintkezése stabil legördülést és kiváló rácspontkinyomást eredményez,
• - csökken a nyomóforma mechanikai igénybevétele,
• - a nyomás rá- és leemelés nem okoz változásokat a gép futásában, így nem keletkezik mintázódás a kinyomott ívekben.

Futógyűrűs tekercsnyomó ofszetgépek
A nagy sebességű tekercsnyomó ofszetgépek hengereihez mindig gördülőcsapágyat alkalmaznak. Ezeket a gépeket úgy tervezték, hogy futógyűrűik érintkezzenek egymással. Igen elterjedtek a négyhengeres rendszerek, melyek a papírpálya egyidejű elő- és hátoldalnyomását teszik lehetővé. A papírpálya a két gumikendős henger között halad. A gumikendős hengerek egyben az ellennyomó henger funkcióját is betöltik, éppen ezért kemény alápakolás alkalmazása szükséges.

A futógyűrúk érintkezése a tekercsnyomó ofszetgépeken a hengerek nyugodt futásának, valamint a jó, éles pontvisszaadásnak az előfeltétele. Az alápakolások változtatása a tekercsnyomó ofszetgépeken csak ritkán szükséges, mert általában azonos vastagságú a nyomtatásra kerülő papír.
A gumikendős hengert a korrózió ellen nem célszerű krómozni, mert ennek következtében a sima felületen a gumikendő ide-oda vándorol, és a rácspontok a nyomott íven hosszúra nyújtott vonalaknak tűnnek. Ezen a futógyűrűk érintkezése sem segít.

Mérőgyűrűs íves ofszetnyomó gépek
A futőgyűrűk mérőgyűrűkként kerülnek beépítésre a gépbe. A hengerek egymástól függetlenül állíthatók. A szorítónyomás kényelmesen és pontosan szabályozható. A mérőgyűrűk nem érintkeznek egymással. Az ilyen típusú gépek minden tekintetben jól variálhatók, a legkülönbözőbb nyomathordozóra minőségi munka készíthető.

Szorítónyomás beállítása a mérőgyűrűs ofszetnyomó gépen
A forma- és gumikendős henger borításai a nyomólemezből és a gumikendőből, valamint az alápakolásokból állnak. A borítás vastagsága az egyes gépeken változó, és a hengerpalást-alámetszés nagyságától függ. A borítások vastagságát mindig a futógyűrű magassága viszonyában kell mérni.

A beállított hengergördülés a következő tényezőktől függ:

• - a nyomathordozó vastagsága,
• - a hengerek borításának vastagsága,
• - a nyomómű hengerének skálabeállítása,
• - a gumikendős henger borításának összetétele és keménysége.

A borítás vastagsága mellett a nyomtatás minősége függ a borítás keménységétől is. A borítás keménységét a gumikendő alápakolása és a gumikendő Shore-keménysége határozza meg. A borítás lehet lágy, középkemény és kemény. A 65-70 Shore°-keménységű felső gumiréteg lágy, a 70-75 Shore°-keménységű középkemény.

A gumikendők 74-76 Shore°-keménysége ajánlott, mert papír és karton nyomtatására egyaránt alkalmas.
A borítás együttes keménysége döntően meghatározza a szükséges nyomás mértékét.

A következő borításkombinációk lehetségesek:
lágy = 1 gumikendő
+Billard-kendő + papír középkemény = 1 gumikendő
+alátét nyomókendő+papír,
vagy 2 gumikendő
+ papír kemény = 1 gumikendő
+ karton vagy papír.

A különböző borítási fokozatok előnyei és hátrányai. A kemény borítást fokozott pontossággal kell egyengetni. A legkisebb szorítónyomás a kemény borításhoz szükséges, így a rácspontvisszaadás a legélesebb. Az egyengetéssel a gumikendő egyenlőtlenségeit az ellennyomó hengerhez viszonyítva kell legalizálni.

Teljes felület nyomtatásával pon-tosan megállapíthatók a vékonyabb részek. Ezek egyengetéséhez finom, 0,02-0,04 mm vastagságú selyem- vagy speciális egyengetőpapír szükséges, amelyet az alápakolás legalsó rétege alá kell ragasztani. Az éles széleket kerüljük, a kiragasztáshoz használt foltot kézzel tépjük körül.

Előnyös borítás összetétele: 1 gumikendő+megfelelő számú karton és papírív.
Az alápakolás összetételének változtatása lehetővé teszi az igazodást a különböző nyomat-hordozókhoz a kartontól a papírig, és ennek megfelelően keményebb, illetve lágyabb a borítás.

A gumikendő és a nyomóforma alápakolásához megfelelő minőségű, különböző vastagságú és formátumú alátét-anyagokat kell használni. Az alátétívek teljesen simák és egyenletesek legyenek.
Célszerű az ún. kalibrált alátétpapírok és kartonok használata.

A szorítónyomás mértéke függ a borítás összetételétől is. Pl. lágyabb borítás esetén a szorítónyomásnak nagyobb-nak kell lennie, mint keményebb borításnál. Míg a kemény borításhoz 0,05 mm-es szorítónyomás elegendő, addig a lágy borításhoz 0,15-0,25 mm szükséges. A nagyobb szorítónyomással azonban együttjár a nyomási sáv kiszélesedése is, amely az érintkezési idő megnövekedését, valamint a rácspontok nyomástechnikai torzulását és árnyalatérték-eltolódást okoz.

Ezzel egyidejűleg a papír nyúlása is fokozottabb, amely illeszkedési nehézségekhez vezet. A nyomóforma és a gumikendő közötti túlságosan nagy szorító-nyomás a rácsponttorzuláson túl a nyomólemez idő előttiviszonyítva elérhető az azonos felületi sebesség. A gumikendőt a mérőgyűrű alatt, a nyomóformát és nyomathordozót a mérőgyűrű fölött kell elhelyezni.
A nyomómű hengereinek ilyen módszerű szerkesztése és méretezése csökkenti a nyomási sáv nagyságát és ezáltal a gumikendő kitüremkedését, a papírra és a nyomatformára gyakorolt mechanikai igénybevételt, és kiváló pontátadást tesz lehetővé.

Az adott nyomógépen a nyomómű hengereinek legördülés beállítása, a megfelelő szorítónyomás létrejötte és a kifogástalan pontvisszaadás döntően függ az alkalmazott gumikendő minőségétől.

A jó minőségű gumikendő a következő követelményeknek tegyen eleget:

• - párhuzamosság és jó síkkifekvés (eltérések csak 0,015-0,025 mm között lehetségesek),
• - csekély mértékű nyúlás,
• - érzéketlenség a nyomdafestékkel, nedvesítővízzel és mosószerekkel szemben,
• - stabil vászonrétegek.

A gumikendő rétegei 3-4 vászonréteg közé vulkanizált gumirétegek, melyet kb. 0,4-0,5 mm vastagságú fedő gumiréteg borít. A gumikendők felépítése hagyományos vagy légpárnás (kompresszíbilis). A különbség főleg a közbenső gumirétegek szerkezetében van. A hagyományos gumikendők közbenső gumirétege elasztikus, vagyis ter-helés vagy nyomás alatt térfogatuk állandó marad, a nyomási sávból kitüremkedés jön létre.
A légpárnás gumikendő legalább egy közbenső rétegében finom elosztású, gázzal töltött mikrocellák vannak. A mikrocellák működése egy gumilabda működéséhez hasonlít.

A nyomási sávban radiálisan összenyomott légpgumikendő gyorsan visszanyeri eredeti állapotát. Helye-sen beállított legördülés esetén a légpárnás gumikendő használatakor kitüremkedés nem tapasztalható.
A gumikendő felső fedőrétege ma már kizárólag szintetikus anyagokból áll. Ezekjellemzői kedvezőbbek a termézetes kaucsuk tulajdonságainál.
A gumikendőt megfelelő sötét, száraz, hűvös helyen kell tárolni, fontos a gondos kezelés és a tisztítás is. Hosszabb gépállás esetén az élettartam növelése érdekében a gumikendőt regeneráló anyaggal kell kezelni.
Az új gumikendő kiszabásakor ügyelni kell a derékszög tartására.
Felhelyezés után néhány percig nyoás alatt kell a nyomógépet járatni, majd a gumikendőt utána kell húzni.

A gumikendő meghúzásához célszerú ún. torziós kulcsot használni és a gépgyár által gyártott feszítőerőt figyelembe venni.

Magyar Nyomdász Társaság - Könyvdigitalizálási program
Célunk, hogy a megmentsünk a nyomdaipari szakkönyveket, kiadványokat, újságokat és mindenki számára elérhetővé váljanak. A 21. század technikáit használva a legmodernebb szoftverek segítségével olvashatják az elkészült szakmai anyagokat.
Forrás: Szilágyi Tamás - Ofszetnyomtatás kézikönyve
Megjelent: 1996
Oldalszám: 207 old.
ISBN 963 04 7056 X
A szedés és nyomtatás a Mesterprint Kft (96.0347) munkája