Szerző: Szőcs Endre - Hungarian Adobe User’s Group
Megjelent: magyar nyomdaipar 2013 című kiadványban
A nyomdakész PDF elkészültével a prepress folyamat végéhez ért. Az anyagok közvetlen átadását a proofok, próbanyomatok, az imprimálás és az archiválás előzi meg. Ezek a részfolyamatok azonban egymásból adódnak és szorosan összefüggnek. Az utolsó ellenőrzéshez és a nyomtatásra engedélyezéshez, vagyis az imprimatúrához, érdemes valamilyen proof-eljárással mintákat készíteni a kritikus oldalakról. Kritikus oldalak lehetnek azok az oldalak, ahol nagyobb festékterhelésre lehet számítani a papíron, kényes színek, esetleg a céges arculathoz tartozó logó jelenik meg, vagy nagy részletgazdagságú képet helyeztünk el. A proof jó esetben megmutatja az esetleg felülnyomási és alátöltési hibákat is.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a széles körben bevett gyakorlattal ellentétben sem a digitális, sem az analóg proof nem azonos egy valódi próbanyomattal. A proof-ot szokás olcsó alternatívaként a végső imprimatúra (ellenőrzés és nyomásra engedélyezés) céljára használni. Természetesen ez elfogadható, ha a színmenedzsment rendszert (CMS) megfelelően használtuk, illetve a proof-ot készítő cég is rendelkezett az ehhez szükséges tudással és eszközökkel. A valódi próbanyomat 100%-osan azonos körülmények közötti nyomást jelent.
Ez azonos környezeti tényezőket, festéket, papírt és nyomdagépet feltételez. Az emberi tényezőt sem szabad figyelmen kívül hagyni! Vagyis célszerű a gépkezelő, illetve gépmester személyét is úgy választani, hogy az a próba- és az éles nyomáskor is azonos legyen. Természetesen egy valódi próbanyomat lényegesen nagyobb költséggel jár egy egyszerű proof-nál, hiszen itt a gépparkot, a felhasznált anyagokat és az emberi erőforrások lefoglalását is meg kell fizetni. Az igazán igényes kiadványoknál azonban érdemes ezt is belekalkulálni a költségekbe. Ha nem mi vagyunk a megrendelő, akkor természetesen vele karöltve és folyamatosan egyeztetve, hiszen nem minden cég és kiadvány számára szükségszerű ez a magas plusz költség.
A költségek oldaláról nézve érdemes megemlíteni a másik végletet is. A softproof, mint alternatív a legolcsóbb változata a nyomtatásra engedélyezéshez szükséges minták biztosításának. A soft-proof egy nyomdakész PDF-ben ma már csupán annyiban tér el, hogy a teljes egészében a nyomógép méretére lezajlani. Ilyenkor is fel kell azonban készülni arra, hogy valamilyen hiba kerül felszínre, amit nekünk kell orvosolni! Az ügyintézés felvállalása, a nyomdai feladatok menedzselése természetesen nagyobb felelősséget és feladatot, de egyúttal lehetséges nagyobb bevételt is jelent.
Az imprimálás után az archiválást mindenképpen meg kell ejtenünk, hiszen az aktuális anyagokra később még szükség lehet. Előfordulhat újranyomás, amihez szükség van az eredeti forrásfájlokra és az abból létrehozott nyomdai PDF-re, vagy kisebb módosítás utáni újranyomásra, illetve gyakran az eredeti anyag felhasználásával új létrehozására is. Az archivált anyagot ne csak a saját célra, de a nyomda számára is biztosítani kell. Az archiválásnak ma már sokféle alternatívája van. A stúdión belüli munka esetén ez egy szerveren, vagy NAS (Network-attached Storage), azaz hálózati adattár segítségével könnyen megoldható.
A ZIP- és JAZ-lemezek már elavultak és túl lassúak a mai kornak, a CD-k és DVD-k aranykorának vége, hiszen sokkal kisebb adatbiztonsággal voltak tárolhatók ezeken az anyagok, mint a mai adattárakon. Ha a hordozhatóság elsődleges szempont, akkor a mostanra roppant olcsóvá vált Flash alapú pendrive-ok tökéletesek az ilyen feladatok kiváltására. Egy ma már átlagosnak mondható és rendkívül olcsó, USB 2.0 (igényesebbek akár a drágább, USB 3.0-át is választhatják) szabványú pendrive-on bőven elfér a legtöbb anyag Collect-ált, vagy Packageelt változata. Ráadásul a pendrive-ok között bőséggel akad olyan változat is, amit a felülírás elleni védelemmel is elláthatunk, vagy akár titkosíthatunk is, ha ez az igény merülne fel. Így az egész forrásanyag könnyen átadható a nyomda számára, ha szükséges, vagy az együttműködésünkben ezt külön rögzítettük.
A nyomda számára azonban a legfontosabb a nyomdakész PDF állomány, amit háromféleképpen is eljuttathatunk hozzájuk. Az első esetben az előbb említett adathordozók egyikén juttatjuk el a nyomdának. Ez a nagy földrajzi távolság esetén eléggé körülményes és manapság az sem ritka, hogy a megrendelő, vagy éppen a nyomda külhoni. Így ez talán a legritkább eset a PDF célba juttatására. A másik két eset a modern technikát hívja segítségül. A legáltalánosabban használt módszer az FTP szervereken keresztül végzett adatcsere. Ez egy speciálisan állományok fel- és letöltésére szolgáló szerver, amit a nyomdák a partnereik számára elérhetővé tesznek. A megkapott paraméterek, FTP-cím, felhasználó- és jelszópáros birtokában egy erre alkalmas szoftverrel már tölthetjük is fel a nyomdakész PDF-eket. A harmadik módszer még talán egy fokkal felhasználóbarátabb megoldás.Az elkészített formát, annak minden tartozékával együtt (szerelék) visszaküldik a grafikus, kiadványszerkesztő felé, vagy egyenesen a megrendelőnek. Miután ezek az állományok óriási méretűek, ezért általában nem az egész anyagot küldik el, hanem szintén csak a kritikus részeket, vagy a lényegesen kisebb felbontásban elkészített soft-proof-ot.
Ha a különböző imprimálásra szánt anyagokon hibát fedezünk fel, akkor azt a forrásfájlokban javítani kell, ugyanakkor a hibát jelöljük rajta. Ez a proof-ok esetében valamilyen törölhetetlen íróeszközzel (alkoholos filc, toll), PDF állomány esetében comment formájában történhet meg. Írjuk oda a „Javítva” kifejezést és a javítás dátumát is. Ha a színkivonatokkal volt probléma vagy gond, akkor azokat egy új nyomdakész PDF állomány formájában kell elkészíteni. Ez sok esetben azért fordulhat elő, mert az anyag elkészültekor rossz színprofilt használtunk és ezt meg kell ismételnünk avagy pótolnunk. Fontos, hogy az anyagok reprodukálása ugyanabban a szoftveres környezetben történjen, mert így elkerülhető, hogy újabb hibák kerüljenek az anyagba. Tehát egy adott InDesign verzióban készült állományt, ne próbáljunk meg PDF generálásra használni egy másik változatban. Ha egy új verzióra készülünk átállni, akkor ezt tegyük megfontoltan és nem egy-egy munka közepette, hanem csak azok nyomdába adása után.
Az imprimáláskor a megrendelőnek az összes javított és módosított változatot be kell mutatni a proof-okból, illetve próbanyomatokból. Ilyenkor már nincs lehetőség a módosításra, tehát tisztázzuk a megrendelővel, hogy a nyomda már csak a kész anyagra vár és nyomtathatja az anyagot. Természetesen, ha általunk fel nem fedezett hibát talál az elkészült anyagban, akkor azt az előzőekhez hasonló módon rá kell vezetni a proofra, vagy a próbanyomatra és kijavítani. Ha egyéb probléma nem merült fel, akkor az „Elfogadva” felirattal, illetve commenttel jelezni kell, hogy az nyomtatásra kész. Az adott oldal aljára itt is fel kell tünteti a dátumot és egy aláírással szignózni kell a megrendelőnek.
A megrendelővel minden oldalt írassunk alá, hogy a későbbi tartalmi eltérésekből fakadó vitákat rövidre zárhassunk és egyúttal megvédjük magunkat az indokolatlan reklamációktól. Az a hiba, amit a megrendelő az imprimálásnál nem vesz észre, már nem a mi és nem a nyomda felelőssége. Ez természetesen a nyomtatás közben fellépő minőségi problémákra nem érvényes.
A megrendelőnek emellett a proof-okra és az analóg próbanyomatokra rögzített szignójával jelzi, hogy milyen minőséget és színeket vár el a nyomtatás valamennyi példányánál.
Abban az esetben, ha a prepress folyamatot végző vállalkozó, ügynökség, vagy stúdió nem vállalta a nyomdai munka menedzselését, ügyintézését, akkor az imprimálásra nincs szükség, hiszen az közvetlen a nyomdánál fog majd
A web-to-print szolgáltatás mögött azt értjük, hogy egy, a nyomda által üzemeltetett weboldal egyik aloldalán keresztül tudjuk a PDF állományokat hozzájuk juttatni. Ez csupán egy webböngészőt és néhány kattintást igényel. Még a legmodernebb technika alkalmazásával is előfordulhat, hogy az állomány hibásan töltődik fel a nyomda szerverére, ezért amikor úgy látjuk, hogy befejeződött a feltöltés, akkor ellenőriztessük le a nyomdával is! Ha a megrendelő a nyomdai menedzselést ránk bízta, akkor a nyomdai proofokat és a forgatót, terveket szintén a nyomdába kell vinnünk. Ebben az esetben szerződésben rögzítsük, hogy milyen kötelezettségek és jogok merülhetnek fel mindkét fél részéről!
Az állandó és jó kapcsolattartás elengedhetetlen ezen esetben, ezért természetesen cseréljünk kontaktot a nyomdával és lehetőség szerint igyekezzünk ott lenni személyesen a nyomdában a gépindulásnál, amikor a konkrét nyomtatás kezdődik.
