kb. i. e. 3100: Ékírás, az egyik legkorábbi ismert írásrendszer, amelyet Sumerben (a mai Irak) fejlesztettek ki. Az ék alakú jeleket egy nádból kivágott tompa tollal készítették az agyagtáblákon.
kb. 3000: Papirusz növényi rostokból készült papírszerű anyag, amelyet Egyiptomban írásra használtak.
i. sz. 105: A papírgyártás feltalálása Ts'ai Lun [Cai Lun], a kínai Han-dinasztia palotai tanácsadójának tulajdonítható.
kb. 500: Papírkészítés Szamarkandban (a mai Üzbegisztán).
Kr. e. 59: Rómában megjelenik az "Acta Diurna", az első újság.
618-906: Kínában először nyomtatnak festékkel, fából faragott klisékről; megkezdődik a papírra történő sokszorosítás korszaka.
711: A mórok betörnek Spanyolországba, és keletről behozzák a papírgyártási technikákat.
794: Papírmalom létesül Bagdadban, az Abbászida-dinasztia idején ( a mai Irak).
868: A legrégebbi ismert nyomtatott szöveg: A “Gyémánt szútra”, egy buddhista szöveg kínai fordítása, amely ma a British Libraryben látható.
932: Kínai nyomdászok átalakítják a fametszet-nyomtatást a klasszikus könyvek tömeges előállítására.
1041: Kínában feltalálják az égetett agyagból készült mozgatható betűt.
1151: Az első papírmalom Európában Xàtivában (Spanyolország).
1241: A koreaiak mozgatható betűkkel nyomtatnak könyveket.
1282: Vízjeleket használnak először Olaszországban készült papíron.
1298: Marco Polo beszámolt arról, hogy Kínában papírpénz nyomtatását látta.
1309: Angliában először használtak papírt.
1338: Franciaországban megnyílt az első papírmalom.
1377: Londonban megalakul a Guild of Stationers, amely könyvkereskedőkből, írnokokból, illusztrátorokból és könyvkötőkből állt.
1390: Németországban megnyílt az első papírmalom.
1392: Koreában megnyílnak a különböző bronztípusok gyártására alkalmas öntödék.
1423: Európai fametszetnyomat: Szent Kristóf a csecsemő Krisztussal.
1444: Johannes Gutenberg Mainzban (Németország) kifejleszteti a mozgatható betűket egyedi betűfémből.
1445: Gutenberg a következő főbb találmányokkal nyitja meg a nyomtatás alapjait: betűfém, kézi öntőkészülék, nyomdafesték, szedő-sorjázó/szedővas (winkel), festékező labdacs, kézisajtó
1452: Európában először használnak fémlemezeket a nyomtatásban.
1455: Gutenberg Bibliáját hitelezője, Johann Fust és saját munkása, Peter Schoeffer fejezi be.
1457: Első nyomtatott kolofon a Fust és Schoeffer által készített zsoltárban. Ez volt az első hiba is: "Spalmorum" a Psalmorum helyett. A későbbi kiadásokban javítva.
1457: Fust és Schoeffer elkészíti az első színes nyomtatást.
1464: Arnold Pannartz és Konrad Sweinheim, az első nyomdászok Olaszországban (Subiaco), akik elsőként nyomtattak.
1465: Németországban kifejlesztik a száraztűmetszést.
1465: Cicero De officiis című művében használt görög betűtípust Fust és Schoeffer nyomtatja.
1472: Hess András által elkészül a magyarok első könyve a Chronica Hungarorum
1473: A konstanzi graduál, a legkorábbi nyomtatott kotta (az 1457-es mainzi zsoltár egyetlen kottasora után).
1473: William Caxton Brugge-ben Colard Mansion flamand nyomdásszal együttműködve kinyomtatja az első angol nyelvű könyvet, a Recuyell of the Historyes of Troy. Három évvel később Caxton nyomdát alapít Angliában.
1476: A könyvillusztrációra használt mélynyomás, egy olyan nyomdatechnika, amelyben a képet egy felületbe metszik, és a metszésvonal vagy a süllyesztett forma tartja a nyomdafestéket.
1477: A mélynyomtatás először az "Il Monte Sancto di Dio" című flamand könyv könyvillusztrációhoz kerül alkalmazásra.
1478: Az Oxfordi Egyetemen megkezdődik a nyomtatás.
1486: Erhard Ratdolt kiadja a legkorábbi ismert betűminta könyvet Velencében.
1493: A Nürnbergi Krónika az egyik első olyan könyv, amely sikeresen integrálja az illusztrációkat és a szöveget.
1495: Angliában megnyílt az első papírmalom.
1499: A Lyonban Matthias Huss által nyomtatott La Grande Danse Macabre című könyvben egy nyomdagép fametszete található.
1501: Aldus Manutius Velencében bevezette az italic betűket és a kis formátumú könyveket.
1514: Az Órák könyve arab betűkkel nyomtatva Fano (Olaszország).
1523: A Babiloni Talmudot Daniel Bomberg nyomtatta Velencében.
1529: Champfleury kiadta Geoffroy Tory Párizsban. A nyelvtant, az írásjeleket és a betűformák arányát népszerűsítette.
1530: Claude Garamond római betűtípust tervez Párizsban.
1538: Paganino és Alessandro Paganini elkészítik a Korán első arab nyelvű nyomtatott kiadását (Velence).
1539: Juan Pablos (Giovanni Paoli) lesz az első nyomdász Észak-Amerikában (Mexikóváros).
1545: Claude Garamond megtervezi betűtípusát; megalakítja az első független betűöntödét.
1556: Velencében megjelenik az első havi újság, a "Notizie Scritte".
1561: Huszár Gál megalapítja az Alföldi Nyomdát Debrecenben.
1563: Franciaországban halálbüntetés terhe mellett királyi engedély nélkül tilos a nyomtatás.
1573: Christopher Plantin Antwerpenben öt nyelven kinyomtatja a Biblia Polyglottát.
1584: A cambridge-i egyetemi újság megkezdi működését, és azóta is folyamatosan működik. A világ legrégebbi egyetemi újságjának és egyben a legrégebbi nyomdának és kiadójának mondhatja magát.
1585: Vizsolyban beüzemelnek egy nyomdaműhelyt, mely 1590-re kiadja Károli Gáspár Bibliáját, mely az első teljes magyar bibliafordítás.
1600: Spanyolország betiltja a papírgyártást az újvilági gyarmatokon.
1605: Antwerpenben megjelenik az első hetente nyomtatott újság, a "Relation".
1611: A King James Biblia első kiadásának megjelenése.
1631: Megjelenik az első francia újság, a "The Gazette".
1639: The Bay Psalm Book, az első könyv, amelyet az amerikai gyarmatokon nyomtattak (Cambridge).
1645: Svédországban megjelenik a "Post-och Inrikes Tidningar", amely a mai napig megjelenik, és ezzel a világ legrégebbi újságja.
1660: Németországban feltalálják a mezzotintát, egy réz- vagy acélmetszés módszerét, amely egy egyenletesen érdesített felület kiégetésével vagy lekaparásával történik.
1665: The Oxford Gazette, az első rendszeresen megjelenő angol újság. II. Károly 1666-ban visszaköltöztette családját (és az újságot) Londonba.
1683: Mechanick Exercises on The Whole Art of Printing (Mechanikus gyakorlatok a nyomtatás teljes művészetéről) Joseph Moxon tollából, az első nyomdai kézikönyv.
1690: Papírkészítés Amerikában (Philadelphia).
1690: Amerikában megjelenik az első újság: a "Publick Occurrences".
1691: Megnyitják az első papírmalmot az amerikai gyarmatokon.
1694: Tótfalusi Kis Miklós, Kolozsváron megalapítja nyomdáját.
1698: Nyilvános könyvtár nyílik a dél-karolinai Charlestonban.
1702: A többszínű metszet nyomtatást a német Jakob Le Blon találja fel.
1702: Megjelenik az első angol nyelvű napilap: "The Daily Courant". A "Courant" először 1621-ben jelent meg időszaki kiadványként.
1704: A világ első újságírójaként számontartott Daniel Defoe kiadja a "The Review"-t.
1710: Az Anne statútum szabályozza a szerzői jogokat Nagy-Britanniában.
1724: Buda felszabadítása után Landerer János Sebestyén megnyitja nyomdáját
1725: William Ged feltalálja a sztereotipizálást Skóciában.
1725: Jacob Christoph Le Blon Coloritto című műve. Leírta a RYB háromszínű nyomtatási eljárást.
1728: Sztereotípiás nyomólemezek kifejlesztése. Összeállított betűformák reprodukálásának eszköze volt, hogy megakadályozza az eredeti típusok elhasználódását, és felszabadítsa azokat más felhasználásra.
1731: Library Company of Philadelphia, az első amerikai előfizetéses könyvtár, amelyet Benjamin Franklin és a Junto a tagjai alapítottak.
1750: John Baskerville betűtípust tervez az angliai Cambridge-ben.
1764: Pierre-Simon Fournier Manuel Typographique című műve. Értekezés a francia betűtípusok és a nyomdászat történetéről.
1768: Encyclopædia Britannica
1776: A függetlenségi nyilatkozat nyomtatása július 4-én John Dunlap által.
1777: Mária Terézia a nagyszombati Egyetemi Nyomdát Budára költöztette, ezek után pedig kizárólagos szabadalmat biztosított számára tankönyvek nyomtatására.
1780: François-Ambroise Didot által kifejlesztett (és később róla elnevezett) tipográfiai pontrendszer. Alapja a metrum előtti francia hüvelyk.
1790: William Nicholson (1753-1815) szabadalmaztatja a hengeres nyomdagépet Londonban.
1786: A philadelphiai nyomdászok első sikeres sztrájkja a béremelésért.
1796: Alois Senefelder feltalálja a litográfiát.
1796: Philadelphiában megalakul a Binny & Ronaldson betűöntőműhely.
1798: Giambattista Bodoni betűtípust tervez Parmában (Olaszország).
1803: Ausztráliában az első újságok között megjelenik a "The Sydney Gazette" és az "New South Wales Advertiser".
1813: George Clymer kifejleszti a Columbian nyomdagépet, egy öntöttvas kézi nyomdagépet, amely egy karral rendelkezik, amely felváltotta a nyomólemez leeresztésére szolgáló egyszerű csavaros mechanizmust. Különlegessége a tetején lévő kopasz sas ellensúly.
1814: Frederick Koenig és Conrad Bauer által épített gőzzel működő hengeres nyomdagép, amelyet a londoni The Times-nál helyeznek üzembe.
1816: Sans-serif betűtípus, amelyet William Caslon IV készített.
1817: F. Koenig és A. Bauer megalapította nyomdagépgyárunkat.
1818: Az angliai Sheffieldben megalapítják a Stephenson Blake-féle betűöntőműhelyt.
1820: Richard Whittaker Cope által kifejlesztett Albion press vas kézi sajtó. Egyszerű billenőszerkezete előrelépés a Columbian- és a Stanhope-sajtó bonyolult karos mechanizmusához képest.
1821: William Armand Genet Barnet és Isaac Doolittle kereskedelmi litográfiai céget alapít.
1824: William Pickering Londonban szövetbe kötött könyveket ad ki.
1826: Daniel Fanshaw, NYC, vitathatatlanul a gépkorszak első "termelési nyomdásza". Treadwell-nyomdákat használva az Amerikai Bibliatársaság és az Amerikai Traktátus Társaság szerződéseit kötötte. Körülbelül 1846-ig tevékenykedett."
1827: Darius Wells New Yorkban feltalálja a fából készült betűk tömeggyártásának eszközeit.
1827: Tömeggyártású újság, a The New York Sun, "a penny press".
1828: Wells bevezette a fából készült betűk vágására szolgáló oldalsó routereket, amelyek az 1834-es pantográffal kombinálva létrehozták a több mint 150 évig tartó alapvető faipari betűkészítő gépezetet.
1829: Louis Braille kidolgozza a vakok által használt tapintható írásrendszert.
1830: Az Egyesült Államokban megjelenő újságok száma 715.
1831: William Lloyd Garrison először adja ki a híres abolicionista újságot, a "The Liberator"-t.
1833: A "New York Sun" című újság egy centbe kerül, és ez a penny press kezdetét jelenti.
1834: Augustin Zamorano nyomdát alapít Monterreyben, Alta California államban, az elsőt Észak-Amerika nyugati partján.
1835: Padre Martinez elhozza az első nyomdagépet Új-Mexikóba.
1837: Kromolitográfia (többszínű nyomtatás).
1838: Moritz von Jacobi feltalálja az elektrotípiás lemezeket.
1838: David Bruce Jr. szabadalmaztatja az első sikeres betűöntőgépet az Egyesült Államokban.
1840: A Sander'sche Maschinenfabrik alapítása
1841: Feltalálják a gépírógépet.
1844: Carl Buz és sógora, Carl August Reichenbach átveszik a Sander'sche Maschinenfabrik vezetését, amelyet átneveznek C.Reichenbach'sche Maschinenfabrikra.
1846: Richard Hoe feltalálja a rotációs nyomdagépet; óránként 8000 lapot képes nyomtatni.
1844: Guillaume Massiquot szabadalmaztatja a papírvágót.
1844: Megalakul a Torontói Tipográfiai Szakszervezet, Kanada legrégebbi szakszervezete.
1845: Carl August Reichenbach megtervezi legújabb nyomdagépét: egy nagy sebességű, sínes mozgatású nyomdagépet.
1848: A "Brooklyn Freeman" című újságot először Walt Whitman adja ki.
1850: P.T. Barnum újsághirdetéseket indít Jenny Lind, a "svéd fülemüle" előadásaiért Amerikában.
1850: Megalakul a New York-i Nyomdászok Szövetsége.
1850: A németországi Heidelbergben megalakul a Heidelbergi Nyomdagépgyár.
1851: George Phineas Gordon által kifejlesztett nyomdagép.
1855: Sierra Leonéban megjelenik az első újság.
1855: A Bank of England modern, szabványosított bankjegyeket bocsát ki.
1855: Karl Krause kis tőkével és Felsche segítségével az Erdmannstraße utcában a grafikai iparban használt gépek javítóműhelyét nyitja meg. Hamarosan a saját építésű litográfiai nyomdagépek és papírvágógépek kezd el készíteni. Krause egy sokkal tökéletesebb bütyköstengelyes nyomdagépet épít a vaknyomáshoz és aranyozáshoz.
1856: Megjelent az első papírhajtogató gép.
1857: Megkezdődik az Oxford English Dictionary (Oxfordi angol szótár) munkálatai.
1860: A rotációs mélynyomógép kifejlesztése.
1856: Az első egész oldalas újsághirdetés megjelenik a "New York Ledger"-ben. A nagyméretű újsághirdetéseket Mathew Brady fotós teszi népszerűvé. Gépek hajtogatják az újságokat.
1864: William James Carlton a J. Walter Thompson Company-tól elkezd hirdetési felületet értékesíteni az újságokban. A J. Walter Thompson Company a legrégebben működő amerikai reklámügynökség.
1865: A rotációs ofszetgép egyszerre képes a papír mindkét oldalára nyomtatni.
1867: Megjelenik az első kétoszlopos hirdetés a Lord & Taylor áruház számára.
1869: George P. Rowell közzéteszi az újságok példányszámát az első Rowell's American Newspaper Directoryban.
1886: Ottmar Mergenthaler feltalálja a linógépet.
1869: Bostonban megalapítják a Golding & Co. nyomdagépgyártó céget.
1870: Kollotípia, vagy fotogelatin nyomtatás.
1870: A papírt már tömegesen gyártják fapépből (cellulóz).
1870: Az Egyesült Államokban megjelenő újságok száma 5091.
1871: Az első Japánban megjelenő újság a "Yokohama Mainichi Shimbun" című napilap.
1873: New Yorkban megjelenik az első illusztrált napilap, a "The Daily Graphic".
1873: Augsburgban megépül az első rotációs újságnyomógép Németországban.
1873: Franklin Nyomda megnyitja kapuit.
1875: Angliában feltalálják az első olyan nyomdagépet, amely a litográfiát és az ofszet nyomtatási eljárást alkalmazza. Ez egy kartonpapírral borított hengert használt a képnek a kőről a fémfelületre történő átviteléhez.
1875: Rotációs ofszet litográfiai nyomdagép kifejlesztése.
1875: Thomas Edison feltalálja a sokszorosítógépet.
1877: Ausztráliában megjelenik az első térképes időjárásjelentés. Először jelenik meg a "The Washington Post" című újság, amelynek példányszáma 10 000, és amelynek ára 3 cent volt laponként.
1879: A Benjamin Day illusztrátorról és nyomdászról elnevezett Benday-eljárás - egy olyan technika, amellyel árnyékolást, textúrát vagy tónust lehet létrehozni vonalas rajzokon és fényképeken egy finom szitán vagy pontokból álló mintázat átfedésével - javítja az újságokat. Az első egész oldalas újsághirdetést a Wanamaker's amerikai áruház adja fel.
1879: Augsburgban megépül Európa első kereskedelmi célú rotációs nyomdagépe.
1879: Gestetner Cyclograph sablonos módszerrel működő sokszorosítógép.
1879: Smyth varrógép könyvkötéshez.
1878: Karl Klic feltalálja a mélynyomtatást.
1880: Felfedezik a gumit, mint hatékonyabb átviteli módszert az ofszetnyomtatásban.
1880: Az első féltónusos fénykép - Shantytown - megjelenik egy újságban.
1881: A. B. Dick Company, ofszetnyomógépek, másológépek és irodaszerek gyártója, megalakul Chicagóban.
1882: Kner Izidor könyvkötő és fia, Kner Imre nyitotta meg nyomdáját Gyomán.
1892: Feltalálják az első négyszínű rotációs nyomdagépet.
1892: A Budapesti Hírlap tulajdonosai és szerkesztői elhatározzák, hogy egy fedél alá hozzák a kiadói, szerkesztési és nyomtatási feladatokat. Ennek eredményeként felépül a Blaha Lujza téri „Újságház”.
1886: A Linotype, az első sikeres automata szedőgép kifejlesztése. A New York Tribune volt az első újság, amelyik beszerzett egyet.
1887: Monotype, melegfém betűszedő gép, amelyet a philadelphiai Tolbert Lanston szabadalmaztat. Ez a kétrészes gép (billentyűzet és öntőgép) a szöveg sorrendjében tudta az egyes típusokat önteni, tehát egyszerre komponált és öntött.
1887: Megjelenik a "The San Francisco Examiner".
1890: A flexográfia kifejlesztése.
1890: A Révai Testvérek megnyitották a Révai nyomdát Pesten.
1891: Londonban megalakul a St Bride könyvtár és nyomdaipari iskola.
1892: American Type Founders, 23 betűöntőműhely egyesülése.
1893: A Royal Baking Powder Company lesz a világ legnagyobb újsághirdetője.
1891: A nyomdagépek már óránként 90 000 négyoldalas papírt tudnak nyomtatni és hajtogatni. Feltalálják a diazotípiát, amelynek során a fényképeket szövetre nyomtatják.
1895: Megalapítják a Harris Automatic Press Company-t az ohiói Nilesban. A vállalat kutatásokat kezd az ofszetnyomtatási eljárás tökéletesítésének módjára.
1900: A tipográfia gyakorlata Theodore Low DeVinne tollából.
1902: Willis Carrier véletlenül feltalálja a légkondicionálót, miközben egy párátlanítót fejleszt egy New York-i nyomdász számára.
1902: A vésett cinkmetszetek kezdik felváltani a kézzel vágott fadarabokat.
1903: Megjelenik az első bulvár stílusú újság, a "The Daily Mirror".
1903: Cinknyomó (indirekt) eljárások (Casper hermann szabadalom)
1903: Ira Washington Rubel az Egyesült Államokban először alkalmazza az ofszet-eljárást, és papírra nyomtat vele. Felfedezi, hogy a képek élesebben nyomtathatók, ha a kőről a vászonra, majd a papírra nyomtatnak. Ez képezi minden modern ofszet litográfia alapját.
1904: Általánossá válik az ofszet litográfia, és megjelenik az első képregény.
1904: A "Harris" nyomógép átépítése közvetett síknyomtatásra (Casper hermann szabadalom)
1905: Bostonban megalakul a Nyomdászok Társasága.
1906: A Ludlow Typograph melegfém-sorozatíró rendszer kifejlesztése.
1906: Az Eagle Printing Ink Co. által kifejlesztett CMYK négyszínű nedves nyomdafesték.
1907: Modern szitanyomó eljárás kifejlesztése.
1907: Az első német ofszetgép a "Triumph" (Casper hermann szabadalom)
1907: "Universal" elő/hátoldalt nyomó gép (Casper hermann szabadalom)
1909: Chicagóban bevezetik a Vandercook síkágyas hengeres korrektúranyomógépet.
1909: Berakószerkezet ofszetgépekhez (Casper hermann szabadalom)
1911: Man Roland belép az ofszetnyomtatás piacára az első ofszetnyomógépével.
1921: Az első rotációs ofszet nyomdagép az Man Roland augsburgi üzemben.
1912: American Specimen Book of Type Styles: Az American Type Founders Co. által kiadott nyomdagépek és nyomdaipari kellékek teljes katalógusa, a konglomerátum által valaha kiadott legkiterjedtebb katalógus.
1923: Párizsban megalakul a Deberny et Peignot betűöntőműhely.
1925: Megtervezik és megépítik a legnagyobb német rotációs nyomdagépet 15 nyomóegységgel (Man Rolaand).
1927: A Futura egy geometrikus, szedés nélküli betűtípus, amelyet Paul Renner tervezett. Kereskedelmi forgalomba 1936-ban kerül.
1928: A Gill Sans egy humanista sans-serif betűtípus, amelyet Eric Gill tervezett, és a Monotype Corporation adott ki.
1930: A heatset nyomtatás debütál az első heatset festékek gyártásával az újságnyomtatás számára.
1931: Az újságokban megjelentek a Plainclothes Tracy című vicclapok, Dick Tracy főszereplésével.
1933: Harc alakul ki az újság- és a rádióipar között. Az amerikai újságok megpróbálják rákényszeríteni az Associated Press-t, hogy szüntesse meg a rádióállomások hírszolgáltatását.
1935: Nagyszabású könyvégetések a náci Németországban.
1937: Svájcban megalakul a FAG (Fournitures pour les Arts Graphiques) nyomdai előkészítő berendezések gyártója.
1938: Chester S. Carlson (Queens, New York) által kifejlesztett xerográfia (fénymásolás).
1945: A magyarországi nyomdák többsége romokban hever. A "felszabadulás" utáni szocialista vezetés szerencsére nagy hangsúlyt fektet a helyreállításukra. Az államosításokat követően történnek ugyan korszerűsítések, de a nyugat-európai fejlődést, és a valódi igényeket nem tudják követni. A magyarországi gépparkra a folyamatos elöregedés jellemző.
1949: Kifejlesztik a fénymásolót.
1948: Megalakul a Papír és Nyomdaipari Műszaki Egyesület
1950: A fotopolimert használják a flexográfiában.
1950: A "prepress" kifejezés felváltja a "pre-makeready" kifejezést a kereskedelmi magasnyomásban, különösen a fotómetszetek nyomtatása tekintetében.
1950: A litográfiai ofszetnyomtatás a magasnyomás közvetlen versenytársává válik. A népszerűség az ofszetnyomtatás, mint a kívánt és leggazdaságosabb nyomtatási forma irányába mozdul el.
1951: A tintasugaras nyomtatás kifejlesztése.
1951: Megépül az ULTRA-MAN című íves ofszetnyomtatógép a Man Roland gyárban.
1951: A Drupa a világ legnagyobb nyomdaipari kiállítása, amelyet először Düsseldorfban rendeznek meg.
1952: A rovarok csodálatos világa, az első fotónyomtatással készült könyv.
1955: A távírógép-felvételt használják az újságoknál.
1957: Bevezetik a Helvetica betűtípust.
1957: A festékszublimációs nyomtatás kifejlesztése.
1959: Bevezetik a xerográfiai irodai fénymásolást.
1960: Egyre több újságnyomda kezdi meg elavult magasnyomógépeit ofszetgépekre cserélni.
1960: A németországi napilapok teljes példányszámának 75 %-át augsburgi (Man Roland) nyomdagépeken állítják elő.
1962: A Heidelberg megkezdi az ofszetnyomtató gépek fejlesztését. Ez a vezetőség évtizedes ellenállása után következett be. A technikusoknak sikerült meggyőzniük őket, hogy ez a jövő útja.
1962: "A következő generáció": A rotációs ofszetgépek új generációját fejlesztik ki - a LITHOMAN sorozatot.
1961: Az IBM "golflabdás" írógépének bevezetése.
1961: Letraset, száraz dörzsöléssel lemosható instant betűtípus kifejlesztése.
1963: Bevezetik a Pantone színrendszert.
1965: Megalkotják a "hipertext" kifejezést.
1967: Carl Dair megalkotta a Cartier-t, az első kanadai tervezésű betűtípust.
1967: Az újságok digitális gyártási folyamatokat alkalmaznak, és számítógépeket kezdenek használni a műveletekhez.
1968: Bevezetik a pontmátrixos nyomtatást.
1969: A lézernyomtató feltalálása a Xeroxnál.
1971: A Project Gutenberg, a közkincsnek számító könyvek legrégebbi digitális könyvtára elindul.
1971: Általánossá válik az ofszetnyomatok használata.
1972: A termikus nyomtatás kifejlesztése.
1972: Megjelenik a 16 oldalas ROTOMAN kereskedelmi rotációs ofszetgép
1974: Megépül az első 17 oldalas, 62 nyomóegységgel rendelkező COLORMAN rotációs ofszetgép, amely akkoriban a legnagyobb rotációs ofszetgép volt Európában
1975: A Xerox PARC által kifejlesztett grafikus felhasználói felület.
1975: Bevezetik a papírméretek ISO-szabványát (ISO 216).
1977: Japánban kifejlesztik a Gocco kompakt színes szitanyomó rendszert.
1977: Az UNIMAN - az első két lapos, széles rotációs ofszet nyomdagép piacra dobása újságnyomtatáshoz
1978: Az utolsó, Linotype által készített New York Times nyomdagép; szerepel a Farewell, Etaoin Shrdlu című dokumentumfilmben.
1978: Donald Knuth kifejlesztette a TeX szövegszerkesztő rendszert. Forradalmasította a műszaki könyvek és folyóiratok szerkesztését és kiadását.
1979: M.A.N.-Roland Druckmaschinen AG: A nyomdagépgyártás kiválik az M.A.N.-ből
1980: A legnagyobb rotációs ofszet nyomdagépet szállítják Kelet-Európába a Man Roland
1981: Kialakult az internet.
1981: A Microsoft lemezes operációs rendszer bevezetése.
1982: Az Adobe Systems Inc. megalapítása.
1983: Megjelenik az asztali kiadványszerkesztés.
1984: Az Apple Macintosh személyi számítógép bemutatása.
1985: A Microsoft Windows bevezetése.
1985: Bemutatkozik a Microtek 300 dpi-s fekete-fehér szkenner.
1985: Bevezetik a PostScript szedési nyelvet.
1985: Bemutatkozik az Apple LaserWriter asztali nyomtató.
1985: A PageMaker az egyik első asztali kiadói program bevezetése.
1987: Megjelenik a szójaalapú festék.
1987: QuarkXPress asztali kiadói program.
1988: Bemutatkozik az Adobe Photoshop raszteres grafikai szerkesztőprogram.
1988: februárjában a nyomdaipar történetének legnagyobb, több mint 1 milliárd DM értékű megrendelése érkezik a News Internationaltól a Man Rolandhoz.
1990: Xerox DocuTech. Gyártási-kiadási rendszer, amely lehetővé tette a papíralapú dokumentumok szkennelését, elektronikus szerkesztését, majd igény szerinti nyomtatását.
1991: A World Wide Web elindítása.
1991: A Heidelberg és a Presstek bemutatja a GTO-DI-t, az első nyomdai nyomólemezkészítést.
1992: Man Roland UNISET sorozat // A grafometronika integrálása leányvállalatként
1993: Bevezetik az Indigo digitális színes nyomtatót.
1993: Bevezetik a hordozható dokumentumformátumot (PDF).
1994: Man Roland LITHOMAN új teljesítményszabványokkal
1995: A computer-to-plate debütál a világ minden táján megrendezett szakkiállításokon.
1996: Brazíliában üzembe helyezik a 250 méter hosszú Man Roland GEOMAN-t - a világ leghosszabb újságnyomdáját
1996: OpenType skálázható számítógépes betűtípusok bevezetése.
1997: Richard-Gabriel Rummonds nyomtatása a kézi vassajtón.
1999: LITHOMAN 1980 mm-es nyomtatási szélességig // A globális 24/7 TeleSupportCenter elindítása
2000: Theo Rehak új betűfémet készít, amely Gutenberg 42 soros Bibliatípusát reprodukálja, B-42 néven. A teljes Gutenberg Biblia elérhető a gutenbergdigital.de oldalon.
2001: Elindul a Wikipedia ingyenes, online közösségi enciklopédia.
2001: Bemutatkozik a COLORMAN XXL, amely akár 2100 milliméteres papírpályát is képes feldolgozni
2002: Man Roland szabadalmaztatja a mágneses fékrendszert a hajtogatókhoz, amely lehetővé teszi a negyedmappák gyorsabb nyomtatását.
2003: A Hewlett Packard wi-fi lézernyomtatójának bevezetése.
2003: A Quebecor World leadja az eddigi legnagyobb kereskedelmi rotációs ofszet megrendelést: 16 LITHOMAN és ROTOMAN nyomdagépre
2004: Megkezdődik a DICOweb gyártása, a világ egyetlen olyan ofszetnyomógépének, amely integrált képalkotással és a nyomólemez nyomólemezhüvelyeken történő törlésével rendelkezik
2004: A Facebook közösségi hálózat elindítása.
2006: A MAN Roland függetlenné válik
2006: A Twitter közösségi hálózati szolgáltatás elindítása. Lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy 140 karakteres üzeneteket, úgynevezett tweeteket küldjenek és olvassanak.
2007: Csak az Egyesült Államokban 1456 napilap jelenik meg, amelyekből naponta 55 millió példányt adnak el.
2008: A MAN Rolandból manroland lesz
2009: Ez volt az elmúlt évtizedek legrosszabb éve az újságok reklámbevételei tekintetében. Az újságok elkezdenek áttérni az online változatokra.
2012: Az első COLORMAN e:line üzembe helyezése a kempteni Allgäuer Zeitungsverlagnál. Óránként 100.000 példányszámával ez a leggyorsabb újságnyomógép a maga kategóriájában. // Bemutató a DRUPA-n: új One Touch kezelési koncepció (érintőkijelzők mobil használata).
2018: manroland Goss web systems: a manroland web systems és a Goss international egyesülése // A GWS Printing Systems felvásárlása // MARKET-X: Az online platform márkasemleges B2B piactérré bővítése a gép- és berendezésgyártás számára.
