A nyomtatási folyamat feladata az információk sokszorosítása. A sokszorosítandó információk a nyomóformán helyezkednek el rajzi és nem rajzi elemek formájában.

A nyomtatási folyamat során az a cél, hogy a rajzi elemekről szín- és árnyalathűen kerüljön át a festék a nyomathordozóra. Ezt követi a festékfilm megszilárdulása a nyomathordozón.

Az információk átvitele festékátadással különösen az ofszetnyomtatás esetében igen bonyolult feladat.A szakemberek mind a mai napig nem ismerik minden részlet tudományos magyarázatát.

Számos hiba oka ismert, mint a tónolás, emulgeálódás, feltépődés, nem megfelelő festékleemelés stb. A festékátadási folyamat ellenőrzése és szabályozása állandó figyelmet és koncentrációt igényel. Ez különösen érvényes a négyszínes ofszetgépekre nagy nyomtatási sebességnél.
Az elmúlt években elsősorban az ofszetlemezkészítés és stabilizálás állt a kutatások célpontjában, napjainkban azonban a szakemberek érdeklődése fokozottan a festékátadás problémakörének tanulmányozására irányult.

Az ofszetnyomtatás síknyomó eljárás, tehát a forma nyomó- és nem nyomó elemei közel egy síkban helyezkednek el. A nyomtatási folyamathoz nyomdafesték és segédeszközként" víz (nedvesítőfolyadék) szükséges. Igen fontos feltétel: a festékezés előtt a nyomóformát nedvesíteni kell.
A nyomóforma típusától függően a rajzi elemek néhány ezred mm-rel magasabban vannak, mint a nem rajzi elemek. A rajzi elemek a folyamat során festéket, a nem rajzi elemek nedvesítővizet vesznek fel.

A festékfelvételnél és a festékleadásnál határfelületek jönnek létre, e felületek molekuláris viselkedése határozza meg a folyamatot.
A festék, a nedvesítővíz és a nyomathordozó egymásra gyakorolt kölcsönhatása a következő fogalmakkal jellemezhető: felületi feszültség, határfelületi feszültség, nedvesítés, emulzióképződés, tónolás, festékbeütés stb.

Ezeket a fogalmakat külön-külön viszonylag egyszerű megmagyarázni, de komplex hatásuk az ofszetnyomtatás folyamatában még sok, eddig megoldatlan kérdéstjelent a kutatók számára:

- a nyomdafesték és a nedvesítővíz között összetartó és taszító erők is hatnak,
- a nedvesítővíz és a nyomdafesték által létrehozott emulzió (víz az olajban típus) szükséges a zavartalan festékezési folyamathoz. Ha ez az emulzióképződés egy meghatározott, az adott festékre jellemző határt túllép, akkor különböző nyomtatási nehézségek merülnek fel,
- a nyomólemez felülete (fémösszetétel, felületkialakítás) a nedvesítővíz-felvételnél és a festékezésnél is fon-tos szerepetjátszik,
- a rajzi elemek egyenlőtlen eloszlása a nyomóformán, valamint többszínes nyomógépeknél a megváltoztatott színsorrend eltérő kölcsönhatásokat eredményezhet, ami zavarokat okoz a nyomtatásnál.

A folyamatos nyomtatás során általában mindig emelkedik a nedvesítővíz hőmérséklete, és ez befolyásolja a nyomdafesték és a nedvesítővíz tulajdonságait. Megváltozik a festék húzóssága, romlik a pontélesség, változnak a festékbeütési viszonyok, a festék- és vízszükséglet, a festékleemelés, nagyobb lesz az emulzióképződés, tónolás, száradás lép fel stb.

Hogy a festékátadási jelenségekre választ lehessen adni, a folyamatot különböző szakaszokra osztják fel:

a) a festék szétdörzsölése a festékezőműben,
b) a nyomóforma festékezése,
c) festékátadási folyamat
- nyomóformáról a gumikendőre
- gumikendőről a nyomatlan papírra
- gumikendőről a nyomott papírra,
d) festékmegszilárdulási folyamat.

A festék szétdörzsölése a festékezőműben
A festékezőműben lévő nyomdafesték festékhasadás következtében, a duktorhenger segítségével kerül a nyalóhengerre, majd onnan a festékezőmű többi hengerére.
A festékhasadás fizikai oldalról nézve a nyomdafesték és a hengerfelületek közötti kohéziós és adhéziós erők következménye. Ezek az erők teszik lehetővé a következő hengerfelület nedvesítését (befestékezését). Döntő tényező tehát a nyomdafesték felületi feszültségének és a nyomdafestékhengerfelület határfelületi feszültségének a kölcsönhatása.

A festékezőműben a nyomdafesték továbbításra kerül, mivel a határfelületi feszültség nagyobb, mint a nyomda-festék felületi feszültsége. Ha a határfelületi feszültség nem egy meghatározott tartományban helyezkedik el, vagy a felületi feszültség a kedvező tartományon túl van, akkor zavarok állnak be a festékhasadásban.
Megfelelő határfelületi és hengerfelületi feszültségnél kifogástalan a festékhasadás, és egyenletes festékezés jön létre a nyomóformán.

A nyomóforma festékezése
A nyomóforma festékezése - a folyamat kritikus része -során a rajzi részek meghatározott mennyiségú festéket vesznek fel. Ekkor a nyomóforma festékszerető rajzi elemei, a nyomóforma nem rajzi részein lévő nedvesítővíz-réteg és a nyomdafesték komplex rendszert alkotnak.

Ebben a rendszerben különböző felületi és határfelületi fe-szültségek hatnak egymásra.
Felületi feszültségi erők jelentkeznek:
- a rajzi részeken,
- a nem rajzi részeken,
- a nedvesítővíznél, /
- a nyomdafestéknél.

Határfelületi feszültségi erők jelentkeznek:
- rajzi elemek-nyomdafesték,
- rajzi elemek-nedvesítővíz,
- nem rajzi elemek-nedvesítővíz,
- nem rajzi elemek-nyomdafesték,
- nem rajzi elemek-rajzi elemek között.

A fémek felületi feszültsége magas értékű. A nedvesítővíz és a nyomdafesték jól nedvesíti a nem rajzi részeket is (mivel a fémek affinitása nagy). Ez elméletileg azt jelenti, hogy az alacsony felületi feszültségű nyomdafesték jobban nedvesítené a nem rajzi részeket, mint a nedvesítővíz. A nyomólemez nem rajzi elemei kapilláris felületi jellegük miatt a nedvesítővízzel kémiai-fizikai kölcsönhatásban is állnak, így a víz iránti affinitás növekszik.
Ebből következik: az ofszetnyomó formát először nedvesíteni kell, utána következhet a festékezés. A nem rajzi részek nedvesítés után nem veszik fel a festékfilmet.

A folyamat következő lépése a rajzi elemek festékezése. A nyomdafesték kohéziós erejének meghatározott mérték-kel nagyobbnak kell lennie, mint a nedvesítővíz felületi feszültsége. Emiatt kis viszkozitású (folyós jellegű) nyomda-festékek használata az ofszetnyomtatásban nem lehetséges.
Ha a nyomdafesték és a nedvesítővíz közötti kölcsönhatás nem megfelelő, különböző zavarok léphetnek fel. A leggyakoribb ilyen jelenség a tónolás. Tónoláskor a nem rajzi részek is festéket vesznek fel, a nyomaton festékfátyol figyelhető meg.

A tónolási jelenség okozója lehet a nedvesítővíz és a nyomdafesték közötti csekély mértékű határfelületi feszültség. Tónolás keletkezhet akkor is, ha a nem rajzi elemek elvesztik hidrofil (vízmegtartó) tulajdonságukat. Az a korábbi feltételezés, hogy a nyomdafestéknek és a nedvesítővíznek taszítania kell egymást, nem teljesen helytálló. A nyomdafesték oxidatív száradású összetevői (pl. a kötőanyagok) mindig bizonyos mennyiségű nedvesítővizet - kb. 10-20 %-ot - vesznek fel, így egy víz az olajban típusú emuzió jön létre a festékezőmű alsó részeiben, de különösen a festékfelhordó hengereken.
Ez a mindig létre jövő emulzióképződés csak akkor válik hátrányossá a festékezési folyamat során, ha egy meghatározott felső értékhatárt átlép. Ha az emulzióképződés túlságosan nagy, akkor a nyomdafesték elveszti húzóképességét, felrakódik a hengerekre, a nyomólemezre és a gumikendőre is. Ezáltal a nyomóforma rajzi részei nem kapnak elegendő friss" festéket, a nem rajzi részeken megkezdődik a fátyolképződés (tónolás). Ismételt festékmennyiség-növelésre nem növekszik a festékátadás, a nyomat kontrasztszegény és lapos lesz. E jelenség elhárításának általában egyetlen eszköze a festékezőmű lemosása. A probléma kísérőjelensége és komoly veszélyforrása -, hogy zavarok állhatnak be a festékfilmréteg száradásában is.

A nyomtatás során fellépő nehézségek gyakran a nem megfelelő segédanyagok alkalmazására, illetve túlzott mértékű adagolására vezethetők vissza. Fontos kérdés a vízminőség (keménységi érték) és a nedvesítővíz pH-értéke (enyhén savas kémhatás, pH = 5-5,5 az optimális).

Festékátadási folyamat
A nyomóforma rajzi részein lévő nyomdafesték a szorítónyomás következtében a rugalmas gumikendőre kerül, de a festékhasadás következtében a festékréteg egy része a nyomóformán marad.
A festékátadásnál zavarok léphetnek fel, ha a gumikendő típusa, felülete nem megfelelő, ha rossz a borítás összetétele a gumikendő alatt, vagy a szorítónyomást nem az előírásoknak megfelelően állították be. A festékátadási zavarok tónusérték változásban (pontnagyobbodás), duplázódásban és festéklerakódásban nyilvánulnak meg.

A festékátadási folyamat következő szakasza a gumikendő és a nyomathordozó között háromféleképp játszódik le:
- a gumikendő + festékfilm a tiszta papírral,
- a gumikendő + festékfilm a megszáradt festékréteggel,
- a gumikendő + festékfilm a nedves festékréteggel érintkezik.

Főleg a nedvesre-nedves ofszetnyomtatásnál lépnek fel zavarok a festékfilmátadásban, ha a festékréteg adhéziója a gumikendő irányában vagy a festékfilm belső kohéziója (összetartó ereje) túl nagy. Ha a nyomdafesték kohéziója nincs az adott nyomathordozó felületi jellegéhez hangolva, akkor feltépődés jelentkezik. Ebben az esetben a nyomdafesték és a nyomathordozó közötti határfelületi feszültséget megfelelő segédanyaggal csökkenteni kell.

Festékmegszilárdulási folyamat
A megszilárdulási folyamat során a nyomdafestéknek a nyomathordozó felületén érintés-biztosan kötődnie kell. Itt is számos tényező fejti ki hatását:

- a nyomathordozó összetétele és felületi jellege,
- a nyomdafesték összetétele, az adalékanyagok típusa,
- a nedvesítővíz pH-értéke,
- a gépterem hőmérséklete, relatív nedvességtartalma,
- a festékező- és nedvesítőmű hőmérséklete,
- a kinyomott ívoszlop magassága,
- a nyomógép nyomtatási sebessége.

A megszilárdulási folyamatot kedvezően befolyásolja a nyomatbeporzás. Ennek túlzott mértéke azonban újabb problémák forrása lehet az újabb színek nyomásánál, illetve a tovább-feldolgozás munkaműveleteinél.

Magyar Nyomdász Társaság - Könyvdigitalizálási program
Célunk, hogy a megmentsünk a nyomdaipari szakkönyveket, kiadványokat, újságokat és mindenki számára elérhetővé váljanak. A 21. század technikáit használva a legmodernebb szoftverek segítségével olvashatják az elkészült szakmai anyagokat.
Forrás: Szilágyi Tamás - Ofszetnyomtatás kézikönyve
Megjelent: 1996
Oldalszám: 207 old.
ISBN 963 04 7056 X
A szedés és nyomtatás a Mesterprint Kft (96.0347) munkája