Szerző: Oláh Dániel- Oláh Nyomdaipari Kft.
Megjelent: magyar nyomdaipar 2013 című kiadványban
Nyomdai munkák gyártása során gyakran felmerül a kérdés: Íves vagy rotációs?
Ebben a fejezetben röviden bemutatnám a két gyártási technológia előnyeit, hátrányait. Mint a nevükből kiderül, abban különböznek egymástól, hogy az íves gyártás során ívre történik a nyomtatás, míg a rotációs technológia tekercsekre dolgozik, tehát a gépek felépítésében rejlik a tényleges különbség. A nyomdaiparban a legelterjedtebb az offszet nyomtatás, de mind az íves mind a rotációs technológiát megtalálhatjuk a grafikai eljárások számos más területén. Például a csomagolóanyagok gyártására használt flexó nyomógépek jellemzően rotációs technológiával készítik a különféle nem papír alapú nyomathordozókra (fólia, alufólia) a nyomatokat. Magas nyomtatáshoz általában íves gépeket építenek, bár az ofszet technológia megjelenése előtt az újságokat magas nyomó rotációs gépeken gyártották.
Mélynyomtatás területén a nagyobb népességű országokban a mai napig üzemelnek óriási formátumú rotációs gépek. Jelen fejezetünkben csak az ofszet technológiát használó jellemzően a csomagoló és nyomdaiparban használt gépekről ejtünk néhány szót.
A nyomdagépet vagy gyártási technológiát leginkább az alábbi tényezők határozzák meg:
1. Formátum – a legnagyobb illetve legkisebb nyomtatható ívméret
2. Nyomathordozó fajtája – papír vagy egyéb (fólia, műanyag stb)
3. Nyomathordozó vastagsága – papír grammsúlya
4. Nyomathordozó minősége – felületkezelt, vagy ofszet/újságnyomó
5. Gyártási sebesség – Legnagyobb nyomtatható ív/óra
6. Extrák – felületnemesítés, ragasztás, perforálás, kiegészítő berendezések stb.
7. Nyomóművek száma – Egy menetben nyomható színek. Színes nyomatok esetén minimum 4 nyomómű szükséges CMYK gyártásához egy menetben.
8. Gyártási sajátosságok/minőség
Íves nyomtatás:
Ennél a gyártási technológiánál a gép egy ellennyomó és egy gumikendős henger között viszi fel a festéket a nyomott ívre. Egy menetben az ív egyik oldalára nyomtat. Tehát 4 nyomómű esetén egyszerre 4+0 szín gyártható. A másik oldal nyomásához meg kell fordítani az íveket. Nyolc nyomóműves gépek esetében lehetőség van 4+4 szín gyártására egyszerre. Formátumukat tekintve a legkisebb ívméretű gépek bővített A/3 illetve B/3 méretre képesek gyártani, míg a legnagyobbak bővített A/0, B/0 méretű ívekre nyomnak. A legelterjedtebb gépek bővített B/2 és B/1 formátumúak 4-5 nyomóművel.
Íves technológiánál lehetőség van nem csak papírra nyomtatni, de ez csak akkor lehetséges, ha a gép fel van szerelve egy UV szárítóval és a speciális festékhez kialakított hengersorral. Így UV sugarakra száradó festékkel akár műanyag alapú nyomathordozóra is nyomtathatunk. Papír vastagság és minőség tekintetében 60 és akár 400 gr/m² súlyú ofszet és mázolt (műnyomó) papírok/kartonok gyárthatóak rajta biztonságosan. Az íves gépek gyártási sebessége maximum 15-18.000 ív/óra, de erre csak a legmodernebb gépek képesek, egy átlagos íves gép 8-12.000 ív/óra teljesítménnyel képes gyártani. Extrák tekintetében az íves gépek képesek különböző felületnemesítési eljárások kivitelezésére. Ennek egyik alapvető feltétele a gépre épített infra illetve UV szárító egység, aminek a segítségével vastagon jó minőségben vihetünk fel a nyomott ívekre különböző lakkokat.
A kisebb formátumú gépeken kis példányszámú szórólapok és egyéb kis terjedelmű kiadványok gyárthatóak gazdaságosan. A nagyobb formátumú gépek akár 32 A/4-es oldalt is képesek egy menetben legyártani tehát akár milliós nagyságrendben is lehet rajtuk szórólapokat nyomtatni rövid idő alatt. Az íves technológiánál használt festékek beivódással száradnak, így szárító és speciális lakkok hiányában a kinyomott ívek tovább feldolgozásával szükséges a kb. 6 órás száradási időt megvárni. A nagyobb terjedelmű sok oldalas kiadványok gyártásánál a kinyomott íveket meg kell vágni, vagy le kell hajtogatni a további feldolgozáshoz. Minőség tekintetében az íves technológia a legprecízebb ofszet nyomtatási eljárás akár 220 LPI felbontású képeket is lehet rajta kiváló minőségben gyártani.
Rotációs nyomtatás:
Az offszet rotációs nyomdagépek két csoportra oszthatók. Cold-set és Heatset technológiájúakra. Cold-set gyártásnál csak szívóképes, újságnyomó és ofszet papírokra nyomtatnak. A Heat-set gépek gáz szárítóval és hűtődobokkal vannak felszerelve, így képesek mind szívóképes illetve mázolt (műnyomó) papírok gyártására. A cold-set technológiát jellemzően napilapok/könyvek/rejtvények gyártásánál alkalmazzák, amíg a heat-set technológia a magas minőségű fényes magazinok, folyóiratok gyártására lett kitalálva.
A nyomóműveken kívül minden rotációs gép fel van szerelve legalább egy tekercsváltóval és egy hajtogató művel, így a legtöbb esetben különböző méretű hajtott íveket gyártanak egy menetben. Egyes gépekben a hajtogató művön kívül megtalálható az ívesítő egység, ami a gépet fix méretű ívoszlop kirakására is képessé teszi.
A rotációs gépek nyomtató egységeiben két nyomómű található, így a gépek a papírpálya mindkét oldalára nyomtatnak egyszerre. Minden gép meghatározó paramétere az úgy nevezett szakítási hossz, ami a gyártás során fix méretű ívekre vágja a papírtekercset. Ez a művelet a hajtogató műben történik. Európában ez a hossz jellemzően 630mm heat-set gépeknél, de más méretek is gyakran előfordulnak, főleg a cold-set gépek esetében (507mm, 578mm 600mm stb.). Tehát a legnagyobb gyártható ívméretet a maximális tekercsszélesség és a szakítási hossz határozza meg. Továbbá a gép formátumát nagyban befolyásolja a hajtogató mű által leképezhető hajtások sokasága.
Ezen méretek alapján a heat-set gépeket az egy menetben legyártható A/4-es oldalak száma határozza meg. Egy standard 4 nyomóműves 16 oldalas rotációs gép 960X630mm-es ívek legyártására képes. Ugyanez a gép 8 nyomóművel 2 tekercsről egyszerre tud 32 oldalt gyártani, míg egy szélesebb tekercsről akár 1260X630mm-es ívből szintén 32 oldalt lehet hajtani.
A legkisebb formátumú gépek 8 oldalasak, míg a világ legnagyobb heat-set gépe 96 A/4-es oldalt képes legyártani egy menetben 50.000 ív/óra sebességgel. Cold-set technológiánál a nyomóművek más elrendezéséből adódóan egyszerre több tekercsről történik a gyártás, így akár 128 oldalt is tudnak gyártani egy menetben több tekercsről. Ugyanezek a gépek természetesen A/3, A/4, A/5 és ezek bővített vagy szűkített méreteit is tudják nyomni.
Nyomathordozó vastagsága 30 és 130 gr/m² között lehet hajtva, ívesítő egységgel ellátott gépeken ez akár 200 gr/m² -ig is elmehet. Mivel a gyártás közben nincs szükség száradási időre és eleve hajtott íveket kapunk ezért, a rotációs gépeken lehetőség van on-line feldolgozási rendszerek beépítésére, tehát a gép végén készterméket vehetünk a kezünkbe. A legelterjedtebb eljárás például a gerincragasztás és a szélvágás. Létezik olyan rotációs gép ami ink-jet megszemélyesítővel van felszerelve speciális kiadványokhoz.
Nagy példányszámú lakkozott borítók előállításához akár UV szárítóval kombinált ívesítő egységgel is bővíthetőek. Cold-set napilap nyomtatásnál manapság már szinte alapkövetelmény a késztermék gyártása, több gép összevezetésével akár régiónként más mellékletekkel összeállítva. Minőségi szempontból a magas minőségű heat-set nyomatok csak a rácssűrűségben (maximum 175 LPI) különböznek az íves nyomatoktól.
Összegezve. Ahhoz, hogy megválaszoljuk a kérdést Íves vagy Rotációs? Tudnunk kell a gyártani kívánt munka legfőbb paramétereit.
Néhány példa:
- 200-300 grammos karton nyomtatásához leginkább az íves nyomtatás ajánlott.
- 1000 példány A/6-os szórólap legyártására a kis formátumú íves gépek a legalkalmasabbak.
- Művészeti albumot fényes/matt műnyomóra inkább az ívesek nyomnak.
- 150.000 példány 16 oldal újságnyomós gerincragasztott munkát a rotációsok gyártanak a leghatékonyabban.
- Hetilapot az átfutási idő miatt érdemes rotációson nyomtatni.
- 1.8 millió A/4 2 oldalas szórólapot egyértelműen rotációsra kell vinni.
- 32 oldalas 10.000 példányos folyóiratot 100 grammos műnyomón mindkét technológiával lehet gyártani.
- 96 oldalas magazint mindkét technológiával lehet gyártani, de 50-70 grammos
LWC papíron 8.000-10.000 példányban a rotációs gazdaságosabb A vékony és relatíve olcsó tekercspapírok valamint az olcsóbb festék miatt a rotációs gyártás kevésbé költséges, de csak nagyobb példányszámnál éri meg ezt az eljárást választani, mivel a rotációs gépeknél a makulatúra jóval magasabb az íveseknél. Továbbá a heat-set gyártásnál gázt is használnak a nyomat szárításához..
Íves nyomtatásnál a nyomtatott ív mérete jobban változtatható, így speciális méretű és hajtású termékek is legyárthatóak. Elmondható, hogy 500-10.000 példányig érdemes ívesen gyártani, amíg a rotációs nyomtatás 5.000 példány felett kezd versenyre kelni az íves gyártás áraival. Van egy elég tág terjedelem, aminél mindkét technológia szóba jöhet, ilyenkor érdemes figyelembe venni az átfutási időt, a papírvastagságot és a minőségi elvárásokat.
