Gyoma, 1890. febr. 3. – koncentrációs tábor, 1944

nyomdász.

Kner Izidor fia. 1902-től atyja műhelyében, 1904–05-ben a lipcsei Mäser-féle nyomdászati technikumban sajátította el a nyomdászmesterséget. 1905-ben hazatért Gyomára, s 1906-ban a Röpke Lapok c. meghívó-mintakönyvi szerkesztését, 1907-ben az üzem technikai és művészi vezetését, 1911-ben a közigazgatási nyomtatványraktár vezetését és a Közigazgatási Mintatár szerkesztését, 1916-tól a könyvkiadó vállalat vezetését vette át. Az I. világháború után Kozma Lajos építésszel és grafikussal, valamint Király György irodalomtörténésszel a különféle történelmi stílusok felhasználása, a népi barokk megújítása s elsősorban a klasszicista tipográfia korszerű alkalmazása révén új m. könyvművészetet teremtett.
Kiadványai sorából kiemelkedik a Monumenta Literarum (I–II. Gyoma, 1921–22), a Kner-klasszikusok (XII kötetben), Északi sorozatok (XXXVI kötetben) stb. 1937-ben a párizsi nemzetközi kiállítás nagydíját nyerte. Tagja volt számos bel- és külföldi társaságnak. 1944-ben a fasiszták elhurcolták és meggyilkolták.

F. m.

Könyv a könyvről (Gyoma, 1922); A tipográfiai stílus elemei (Gyoma, 1934);

A Kner-nyomda épületeinek, gépeinek és betűinek története (Gyoma, 1941); A könyv művészete (Tanulmányainak gyűjteményes kötete, Haiman György előszavával Bp., 1957).

Irod.

Rényi Péter: Jegyzetek K. I.-ről (Kortárs, 1959. 1. sz.);

Sáfrán Györgyi–Szij Rczső: K. I. levelezéséből (Irod. tört. 1961);

P. Reidel Ágnes: K. I. leveleiből (Szeged, 1963);

Szij Rezső: K. I. halálának évfordulóján (A könyvtáros, 1964. 7. sz.); Szij Rezső: Balázs Béla–József Attila–K. I. (Életünk, 1965, 1. sz.).