Gyoma, 1860. febr. 5. – Gyoma, 1935. aug. 19.

nyomdász, könyvkötő és kiadó

Kner Imre apja. Szolnokon könyvkötőmesterséget tanult, majd Aradon, Bp.-en, Egerben, Komáromban, Tatán és a székesfehérvári Számmer-nyomdában dolgozott. 1882-ben alapította gyomai műhelyét, amelyben kezdetben egyetlen kézisajtó volt csak. Először a kor ízlését tükröző báli meghívók tették ismertté (Röpke Lapok címen jelent meg e meghívókat tartalmazó mintakönyv). A nyomda az ő vezetése idején emellett a közigazgatási nyomtatványok terén is kitűnt (1898-tól kiadta a Közigazgatási Mintatárat).
Az 1914-i lipcsei kiállításon aranyérmet nyert. A művészi könyvtervezés és könyvnyomás úttörője Mo.-on. 1932-ben céhmesteri címet és oklevelet kapott. Szakcikkei a Graphicában, majd a Graphicai Szemlében, valamint a Vidéki Nyomdászok Országos Szövetségének hivatalos lapjában jelentek meg; ismertek voltak önéletrajzi írásai is. Anekdota- és aforizmagyűjteményt is állított össze.

M. Eszmék és viaskodások (Összegyűjtött szakcikkek, Gyoma, 1906); Félévszázad mesgyéjén (önéletrajz, Gyoma, 1931);

Kner Izidor agyafurt alakjai (Gyoma 1926); Keserves kenyér (Gyoma, 1928).

Irod.

Kner Imre: A K.-nyomda épületeinek, gépeinek és betűinek története (Gyoma, 1941);

Kéki Béla: A K.-nyomda és a magyar könyvművészet (Bp., 1957).