Szerző: Süle Andrea | projektmenedzser | nyomdaipari mérnök
Megjelent: magyar nyomdaipar 2013 című kiadványban

Elsőként szeretném jelezni minden Kedves Olvasó felé, hogy a cikk címén sokat gondolkodtam. Vajon megfelelően reprezentálja–e azt a tartalmat, amit mögé szeretnék tenni? Változtassam–e meg a szakmai szigorúbb protokolljait figyelembe véve? Finomítsak rajta? Végül arra jutottam, hogy a szerkesztők által javasolt eredeti verziónál maradok, hiszen jelen kiadvány célja és célcsoportja elsősorban Ön, az olvasó, aki nem nyomdai megközelítésben szeretné viszontlátni a termékekhez tartozó információkat, hanem elsősorban felhasználói szempontok szerinti megközelítésben.
Bízom benne, hogy sikerül ismertetnem a legfontosabbakat, jövőbeni munkájukat, nyomdai megrendeléseik tervezéséhez és megvalósításához kapcsolódó döntéseiket segíteni tudom.

Nézzük a hivatalos megfogalmazást. Mit nevezünk szórólapnak?
Szórólapnak nevezzük azt a nyomdai úton előállítható terméket, mely elsősorban papír alapú hirdetési, vevőszerzési, informáló szerepet tölt be. A szórólapok terjesztése általában utcán, vagy postai úton, üzletekben, szolgáltatói helységekben, rendezvényeken valósítható meg. Szórólappal hirdethetünk üzletet, konkrét akciót, használhatjuk kuponként, termék, szolgáltatás bemutatására.

Íme további száraznak tűnő, ámde annál fontosabb adatként néhány kivitelezési lehetőség a legfontosabb, végeredményben mutatkozó paramétereket tekintve:

Ismerkedjünk meg a papírválasztás lehetőségeivel:

Szórólap gyártására használható alapanyagok elsősorban matt vagy fényes műnyomó papírok, melyek mindkét oldala mázréteggel bevont. A nyomtatáshoz használt papírok grammsúlya (1 négyzetméterre eső tömeg) általában a 70 g/nm súlytól a 170 g/nm súlyig terjed. Természetesen bizonyos esetekben ennél magasabb grammsúlyra is készülhet a szórólap, ezeket azonban már elsősorban exkluzívabb termékek, értékesebb kampányok promótálására használjuk. A kiemelkedő minőségű kivitelek már inkább személyes átadással, vagy személyre szóló levélben történő kommunikációval kerülnek terjesztésre.

A műnyomó papírok mellett használhatunk ofszet papírt (felülete hasonló a fénymásoló papírokéhoz), részben, vagy 100%-ban visszaforgatott papírt. Ugyancsak használhatunk kreatív papírokat, melyek akár vizuális megjelenésükben, akár tapintásra olyan kimagasló egyediséggel rendelkeznek, mely segít a szórólap minőségének magasabb pozícionálásában.

TIPP: Az alapanyag kiválasztása előtt érdemes a nyomdával akár személyesen is egyeztetni a több 100-féle lehetőség szűkítése érdekében.
A nyomdák szívesen nyújtanak tájékoztatót a különböző papírok felhasználásának (mind fizikai mind szellemi értelemben) előnyeiről, hátrányairól a jövőbeni könnyebb és gyorsabb választás érdekében.

… és a remélhetőleg nem túl hosszú, ámde annál hasznosabb felvezető után lássuk, hogy a címben szereplő kérdésre kaphatunk-e egyértelmű választ:

MILYEN TECHNOLÓGIA SZÜKSÉGES A SZÓRÓLAPOM KINYOMTATÁSÁHOZ?

Szórólap nyomtatására az esetek igen magas százalékában a következő technológiákat alkalmazzák a nyomdák:

• ofszet nyomtatás, ezen belül íves ofszet nyomtatás vagy tekercses ofszet nyomtatás;
• digitális nyomtatás, ezen belül ugyancsak íves digitális vagy tekercses digitális nyomtatás.

Vannak nyomdák, melyekben mind az ofszet, mind a digitális technológia megtalálható, azonban az íves és tekercses technológiák együttes megléte egy nyomdán belül ritka.

Nézzük meg, hogy melyek azok a legfontosabb kérdések, melyeket a nyomda, vagy nyomtatási technológia kiválasztásakor figyelembe kell vennünk:

• Milyen példányszámban tervezem a szórólap nyomtatását?
• Vannak-e követelmények, melyeket a papírral szemben támasztunk?
• Mekkora lesz a szórólap mérete?
• Milyen terjedelemben, milyen oldalszámmal tervezzük a megjelenést?
• Milyen tartalmi elemeket szeretnénk megjeleníteni? Van–e egyedi, minden szórólapon változó adat, információ, stb.?
• Vannak-e a megjelenéssel kapcsolatban támasztott extra követelmények?

Kreatív papír? UV formalakk? Egyéb felületnemesítési igények?

Vannak technológiák, vannak nyomdák, melyek 1-1 adott példányszámban, oldalszámban vagy tartalmi megjelenésben akár minőségbeli, akár árbeli versenyképesség szempontból jelentősen jobb szolgáltatást nyújthatnak, mint a piacon megtalálható más nyomdák. Ebből kiindulva lényeges kérdés, hogy mennyire vagyunk már a kiválasztásnál körültekintőek.

Példaként álljon itt néhány állítás, mely egyes nyomdai eljárásokra igaz.

- Íves ofszet nyomtatási eljárással igen széles példányszám és méret spektrumban gyártathatunk gazdaságosan.
• A tekercses ofszet nyomtatás elsősorban a nagyobb példányszámban nyomtatott szórólapok gyártása esetén gazdaságos.
• Íves digitális nyomtatással a kisebb példányszámban készített szórólapokat, a megszemélyesített, egyedi adatokkal ellátott szórólapokat célszerű készíteni.
• Tekercses digitális nyomtatáshoz pedig a nagyobb példányszámú, akár minden példánynál más és más képi és szöveges információt tartalmazó szórólapok, kiadványok a leginkább gazdaságosak.

Akkor, amikor már a megrendelő által megfogalmazott szórólap igényre árajánlattal él a nyomda, a fentiekben felsorolt kritériumok közül többet összefüggően kell vizsgálnunk, hiszen míg egy 500 db – os A5 méretű szórólap 1 oldalas nyomtatására az íves digitális technológia a leginkább versenyképes mind árban, mind minőségben, ugyanez a megjelenés 5.000 db szórólap megrendelése esetén már biztosan íves ofszet nyomtatással kerülhet a leginkább gazdaságosan kigyártásra.

Előfordulhat az is, hogy 1-1 megrendelésnél többféle nyomtatási eljárást alkalmazunk. Mikor is lehet erre szükség? Maradjunk az előzőekben már megadott 5.000 db-os, A5, 1 oldalon nyomtatott színes szórólapnál. Abban az esetben, ha ennek a tartalmi megjelenését összekötjük egy egyedi ajánlattal, melynek következtében minden szórólapon más és más QR kódnak, törzsvásárló névnek, kedvezményes ajánlatnak, stb. kell szerepelnie, már szükségünk van az ofszet nyomtatás utáni digitális megszemélyesítésre is.

KONKLÚZIÓ:
A technológia kiválasztása nem a megrendelő felelőssége. A nyomdáknak, nyomdai szolgáltatást nyújtó cégeknek kell tudniuk azt, hogy az előzőekben felsorolt kritériumok szerint melyik az a nyomtatási technológia, mely maradéktalanul kész teljesíteni a megrendelő elvárásait, - úgymint kedvező ár, megfelelő minőség és határidőben történő gyártás. Az viszont természetesen már a megrendelőnek is fontos, hogy már az ajánlat kérési szakaszban sikerül-e megtalálni azt a nyomdát, mely az éppen aktuális igényére a legjobb ajánlattal tud élni.

Fontos, hogy a nyomdász adjon ötletet a kigyártásra, és Ő legyen az, aki a megrendelő felé megfogalmazza, és javasolja a leginkább megfelelő kivitelezési eljárást. Természetesen sokszor a megrendelőnek maga a végeredmény, a kész szórólap, és az ár a legfontosabb meghatározó tényező a gyártó kiválasztásánál. A nyomdász feladata az, hogy a legújabb megoldásokról rendszeresen és felkészülten tájékoztassa megrendelőjét, igyekezzen számára olyan új ötletekkel élni, melyek kihasználásával a megrendelő megtalálja azt az olvasó közönséget, amelynél sikereket érhet el.

Ennél a pontnál érdemes tovább gondolni a megrendelő és nyomda kapcsolatát. A szórólap egy olyan termék, amelynek piaca az elektronikus médiák térnyerése miatt átalakulóban van. Talán a nyomdák hibája is, hogy azok a lehetőségek, melyeket a szórólapgyártásnál ki lehetne aknázni, rendkívüli módon felszínesek. A megrendelőknek érdemes lenne átgondolni, hogy már a kampányok tervezési fázisába a nyomdát is be lehetne vonni, hiszen az interaktív módon adott ötletekkel a megrendelő csak jól járna, míg a nyomdák végre ki tudnák használni a technológia által nyújtott lehetőségeket.

Végezetül szögezzük le, és fogadjuk el, hogy a gyártási technológia kiválasztása, az arra való javaslattétel elsősorban a nyomdák feladata. A nyomdáknak kell megismerniük pontosan, - a megrendelő szemszögéből nézve -, hogy milyen megjelenésbeli és funkcionalitásbeli igénye lesz a szórólapnak, mint végterméknek.

A nyomdának kell azon nyomtatási technológia mellett dönteni, mellyel a lehető legjobb ár-érték arányt tudják