ÖSSZEÁLLÍTOTTA: HERZOG SALAMON
Különnyomat a Magyar Nyelvőr 1931. (60.) évfolyamából
Budapest, 1931.
Hungária Hírlapnyomda Részvénytársaság
Vagy hatvan évvel ezelőtt a Tudományos Akadémia fölszólította a magyar nyomdászok önképző egyesületét, a mai nyomdászegyesület elődjét, hogy a tervezett Mesterségek Szótára részére gyűjtse össze a könyvnyomtató mesterségben használatos mesterszókat. Abban az időben csaknem valamennyi műszó idegen terminus technicus volt. A nevezett egyesület Pusztai Ferenc szakírót bízta meg ezzel a munkával. Pusztai vállalta a föladatot és – mint ő maga írja – a német, francia, angol és olasz nyomdászati mesterszók összehasonlításával igyekezett egy-egy idegen mesterszót olyképpen megmagyarosítani, hogy a könyvnyomtató egyik-másik műveletét, ha egy szóval nem lehet, több szóval fejezze ki.
Évek hosszú sorába telt, míg végre 1883-ban Pusztai maga kiadta művecskéjét. Pusztainak ez a kis szótára kitűnő szolgálatot tett a magyarság ügyének, mert az olyan német mesterszókat, amelyeknek akkor magyar nevük még nem volt, jó magyar szakkifejezésekkel helyettesítette.
Az 1890-es években a Tudományos Akadémia megbízásából Frecskay János megkezdte a Mesterségek szótárának szerkesztését. Frecskay gyakorlatilag tanulmányozta az egyes mesterségeket és magyarázó bevezetés kíséretében készítette el az illető mesterség magyar-német és német-magyar szakszótárát. Mindegyik mesterség szójegyzéke külön-külön füzetben jelent meg, azután az egész szótár egy kötetben. Így jelent meg az Akadémia kiadásában 1898-ban a nyomdászati mesterség szótárának füzete is. Frecskay nyelvtudományi alapon akarta meg-oldani magyarosító föladatát. Talán ennek tulajdonítható, hogy szavai közül csak az egyetlen mesterszedő ment át az életbe. Ellenben bármilyen tiszteletreméltó a szándék, mosolyra késztetik a könyvnyomtatót a bolygó, töremora (fis), az éltető (Brotschrift), a látómester (faktor), réselő (spácium), kótis (Klopfholz), felényi (félgeviert), marasztó, gamó (Greifer), kacs (Klammer) stb. kifejezések.
A szakember Pusztai is hasonlóképpen járt azokkal a „műszavaival”, amelyeket éppen csak a magyarosítás kedvéért erőszakolt. Például: csappantó (Greifer), arányosító (spácium), barna-réz (bronz), dúc (klisé), étetni (ätzen), nyomótalpas1 (tégelyes) sajtó stb. Csak azok a mesterszók mentek át az életbe, amelyek az idegennek szó szerinti fordításai, noha ezek jobbára magyartalanok.
A magyar nyomdászati mesterszókról szólva, meg kell említenünk a „Nyomdászati enciklopédia” című művet is. Pusztai Ferenc a Pallas nagy Lexikona szerkesztőjének megbízásából összegyűjtötte a könyvnyomtató mesterségre vonatkozó szótári anyagot. Ezt Pusztai a könyv-nyomtatás művelői részére is hozzáférhetővé akarta tenni s 1902-ben „Nyomdászati enciklopédia” címen kiadta. A mű 600 oldalas. Függelékül két részben gazdag mesterszójegyzéket tett közzé. Az első rész magyar-német, a második német-magyar-francia-angol.
A legfigyelemreméltóbb munkát a nyomdászati mesterszók magyarosítása terén Novák László szakíró végezte. Pusztainak rendkívül buzgó munkatársa volt, és szakoktatói működése közben ahol csak alkalma nyílik rá, irtja az ezen a téren felburjánzó gyomot, az idegenszerűségeket, de főképpen a germanizmust.
A szerkesztésében és kiadásában megindult Grafikai Művészetek Könyvtárának eddig megjelent 14 kötetében a nyomdászati és rokonszakmabeli mesterszók egész serege található. Ebben a nagyszabású műben az az elv érvényesül, hogy inkább a latin, francia vagy görög mesterszóknál maradjunk meg, mintsem helytelenül, idegen-szerűen képzett, magyartalan magyar szakkifejezéseket honosítsunk meg a műhelyben és a szakirodalomban.
Novák László a szerkesztésében megjelent Magyar Könyvnyomdászok Évkönyve 1910. évfolyamában figyelemreméltó nyelvészeti tanulmányt írt „Mesterszóink eredete és főbb hibái” címen.
Az itt közölt szógyűjteménybe csak az igazi és használatban levő nyomdászati mesterszókat vettem föl. Nem tekintem ilyeneknek a könyvnyomtató és szedőgépek alkatrészeit, a nyomda-iparral kapcsolatos anyagneveket és az egyszerű nyomdai műveletek kifejezéseit. A nyomtatási eljárások szaporodása és mechanikai fejlődése következtében a régebbi mesterszó¬jegyzékek megjelenése óta sok új mesterszó keletkezett. Ezek közül a leggyakrabban előfordulókat vettem csak föl, mert valamennyinek az összegyűjtése túl terjedne a rendelkezésemre álló kereten. Az újabb nyomtatási eljárások mindegyikének megvan a maga külön mester-szómennyisége. Úgyszintén a legjobban terjedő offszet- és mélynyomtatásnak is, amelyeknek csupán magyarázatára szorítkozhatom. Szójegyzékemet különben is az jellemzi, hogy az eddigiektől eltérően nem adok szótárszerű magyar-német és német-magyar mesterszó-gyűjteményt, hanem tekintet nélkül eredetükre, úgy, ahogy kezdőbetűjük szerint következnek, szedem ábécérendbe a mesterszókat és néhány szóval megmagyarázom jelentésüket.
Szerény tehetségemhez képest én is hozzá akarok járulni az idegen vagy hibás képzésű mesterszók magyarosításához, ezért néhány új mesterszót magam is ajánlok.
Ezeket *-gal jelzem. A címszókat magyar kiejtés szerint kell olvasni, csak a német-szavak írásmódja maradt meg.
Abbreviatur: rövidítés
Abbreviálni: rövidíteni
abfall: papírhulladék
abrissz: tekercspapír szakadéka
abstand: *betűszéle, a betű képe körüli vak rész, a betű húsa
ácsklammer: szögletes zárójel
adjusztálni: *rendbeszedni; a megtördelt oldal hasábjait rendes méretükre kiegészíteni, a címek beosztását elvégezni; a részekben a tördelőasztalra kiemelt szedéseket a kéziratdarabok számozása szerint hasábokká összeállítani; szerkesztőségi műszó: a kéziratot címekkel ellátni és simítani.
akcidencia (a latin accidereből): mesterszedés, finom munka; véletlen esemény; régen a véletlenül kapott mellékmunkát nevezték így, mert a főmunka a könyv volt.
akcidensszedő: mesterszedő
akkolád (a francia accolade-ból): kapcsolójel több sor összefoglalására
akszán (accentus): ékezet
alaplap: a nyomógépen, amelyre a nyomtatandó szedést teszik
alapnyomás: pl. értékpapíroknál
alárakni: a klisét papiros aláragasztásával betűmagasságra hozni
aldine: félkövér betűfajta; Aldine Manutius nevéről, aki ezt a betűt metszette.
alinea: bekezdés
ambalázs: csomagolás, csomagolópapír
angussz: öntöttcsap
anschlag: védősor a szedett oldal végén
antikva: régies latin betű
aposztróf (’): hiányjel
ár: szedésjavító szerszám (fanyelű acéltű)
aranymetszet: mértani számítási művelet valamely felület arányos elosztására. A szakiroda-lomban kész táblázat mutatja, milyen legyen a szedéstükör aránya a papírhoz, hogy ennek szélei a szép törvényeinek megfeleljenek.
aszüré-(raszter)vonalak: biztosítóvonalak; a francia assurer (biztosítani) szóból. Párhuzamosan egymásra szedett vagy egybegyártott különböző betűtestű finom vonalak összegek és nevek ráírására. Törlés és vakarás ellen biztosítanak.
átemelni: valamely szedést egyik helyről a másikra átvinni
auflág: példányszám
autográfia: *kőnyomat
autografálás: kőnyomdai sokszorosító eljárás
automatikus berakó: szívószerkezet, mely önműködően vezeti be az ívet a gépbe
autor (a latin auctorból): szerző; szerzői korrektúra
autotípia: *hálósmaratás; kisebb-nagyobb, világosabb-sötétebb pontokon alapuló kép
bála: papirosgöngyöleg
beemelni: a nyomóformának nyomás céljából a gépbe való beemelése
behozni: a szó- vagy sorközök hézagainak megszűkítése, hogy egy vagy több betű még bele-férjen a sorba, illetve sor az oldalba
behúzni: a sort kezdősornak szedni
belég: *ellenőrzőlevonat a munkateljesítmény igazolására; elszámolási levonat
belégelni: ellenőrző-levonatokat mellékelni
beljebb: a rendes sorszélességnél beljebb kezdődő sorok; kétoldalt beljebb, ha a sorok hátul is beljebb szedetnek
belőni: az a művelet, amikor a frissen nyomtatott ívek közé simítatlan tiszta ívet tesznek, hogy az fogja föl a friss festéket és ne tapadjon az egyik nyomtatott ívről a másikra.
beosztás: a címsorok és a szöveg közötti helyes térelosztás
berakás: 1. új betűk berakása a szedőszekrényekbe; 2. a nyomandó ívnek a sajtóba való berakása
beráfolni (a német raffen-ből): a szedőszekrény egyes rekeszeibe betűt berakni; kiráfolni: a rekesz vagy szekrény betűit kirakni
beszúrás (szerk. műszó): szövegrész beiktatása valamely szedésbe
bevezető szalagok: a papírívet vezetik be a gép belsejébe
billentyű-deszka: szedőgépen
blickfang: *figyelmeztető; a hirdető nyomtatványon az a feltűnő színfolt, amely a figyelmet megragadja
blokálni: helyettesíteni; kézi-szedésnél a hiányzó betűknek olyan ideiglenes helyettesítése, hogy hasonló vastagságú betűket talppal fölfelé tesznek a sorba
borgisz (a francia bourgeois-ból): kilencpontos betű
borítás: a nyomóhenger borítása, hogy lágyan nyomja az ívet a betűkre
bundstég: kötőhézag, kötőtag, amely a két szembenálló könyvoldal kötési szélén van; kötő-ürkitöltővel a nyomó osztja be
ciceró: tizenkétpontos betű
cilinder: nyomóhenger
cinkográfia: *maratóintézet; klisékészítő-üzem; horganylemezmaratás; olyan klisé, amelyet rajzról készítenek, vonalasmaratás (Strichätzung); tehát ellentétben a hálósmaratással (autotípia), amelyet fényképről készítenek
cirkuláris: körirat
corr. corr. impr. (a correctis corrigendis imprimatur rövidítése): a kijavítandók kijavítása után nyomható
csizma (argot): kellemetlen, bosszantó sajtóhiba
deblokálni: a helyettes betűk pótlása az odavaló betűkkel
dedikációs: ajánlásos oldal
defekt: betűhiány, hiányos betűk, kirakott fölös betűk
defektszekrény: a hiányok kiegészítésére szolgáló betűszekrény
dekli: papírlemez, kéregpapíros bekötési tábla és doboz készítésére
dekoráció: díszítés
deleatur: törlendő (a szedésből)
depó: betűraktár
depozitőr: betűraktáros
diamant: gyémánt; négypontos betű
Didot (híres francia könyvnyomtató): keskeny, antikvaszerű betű elnevezése
din-formátum: szabványozott papíralak, mint pl. a postai levelezőlap
diviz: kötőjel
divizórium: sormutató; a tenákulum tolható villaszerű része, amellyel a kéziratot leszorítják
doppelmittel: kettős mediális; huszonnyolcpontos betű
doppeltercia: kettős tercia; harminckétpontos betű
doppeltext: kettős textus; negyvenpontos betű
duktor: festékeldörzsölő henger
duodec: tizenkettedrétű ívalak
duplafínom lénia: párhuzamosan folyó két vékony vonal egy rézlemezbe vésve
duplex-autotípia: kettős hálósmaratás
duplex-nyomás: kettősnyomás
durchschusz : sortágító
durchschuszolni: tágítani, a sorokat ritkítani
egalizálni: kellősíteni a klisét, hogy betűmagasságú legyen; arányosítani a betűk, szavak közeit
egipcién (francia: egyptienne): betűfaj
egyengetni: a nyomandó forma egyenetlenségeinek a nyomóhenger borításán alárakással vagy kivágással való kiegyenlítése; újabban mechanikai, sőt vegyi úton is
eingussz: *beöntési nyílás (betűöntés)
ellenőrző-lemez (Besehblech): betűöntő szerszám
ellőni: a szedésoldalaknak a gépben való hibás elrendezése, minek következtében ezek nem sorrendszerűen követik egymást
élőoldalszám: a szerző nevét és a mű címét feltüntető oldalfej
előzék: könyv címlapját megelőző – sokszor mintás – lap
eltördelés: a szedés egyes részeinek összecserélődése: „elemelés”-nek is mondják
elzevir (híres németalföldi könyvnyomtatócsalád): betűfaj
entrefilet: hasábkitöltő apróság, rendszerint politikai hírek napilapokban
errata (a latin errare-ból: tévedni): hibahelyreigazítás jegyzéke
Étienne (híres francia nyomdászcsalád): betűfaj
etikett (francia: étiquette): cimke
exempláris: példány; belég-exempláris (hirdetők kérik): támpéldány
exlibris: könyvjel; a könyv tulajdonosának jegye
expeditor: *nyomtatványkiadó, a nyomtatványok, lapok elküldője
fabetű: fából faragott nagy falragaszbetű
fach: betűrekesz
fakszimile: hű másolat
faktor: nyomdai művezető
falcbejn: simító vagy ívhajtogatócsont
falcolni: hajtogatni; Frecskay: rételni, mert az íveket rétekre (oldalnagyságra) hajtogatják
fastég: fából való ürkitöltő
fattyúsor (argot): kimenetsorral kezdődő hasáb vagy oldal. Tördelési hiba, amelyet azelőtt nagyon üldöztek, amint súlyos elnevezése is mutatja.
fazetta: a tömöntvénylemez rézsútos széle
fazettálni: a tömöntvénylemezt csuklókkal az alátéthez erősíteni, hogy nyomás közben ne mozogjon
fazettastég: csukló
fej: az ujság, a táblázat keresztvonallal elválasztott feje
fejlénia: fejvonal; az ujság vagy könyv oldalszáma alatt végigvonuló vonal
felállítani: a nyomandó papíríveket a nyomógép berakóasztalára föltenni
félgefírt: félnégyzet
félkövér vonal, betű: vastagabb vonalú betű és vonal
fertigmacher (betűöntői): befejező
festékvályú: a nyomógép festéktartálya
fette, halbfette: kövér, félkövér betű
filc: nemez, a nyomóhenger borításához
fis: keverékbetű
fishiba: betűhiba
flekk: kéziratrész; a kézirat számozott darabjai; pl. a 8-as „flekk” helyett ajánlatos a 8-as kézirat elnevezés
folio: kétrét; az ív egyszeri behajtása
foliohajó: nagy oldalhajó (l. hajó)
fonétikus: *hangzásszerinti (írásmód)
forma: a nyomandó szedés
formadeszka: a szedés megőrzésére vagy a géphez való szállítására
formátum: alakzat; a szedés szélessége, az oldal alakja, nagysága
formátumcsinálás: alakbeosztás
fototípia: vonalas (rajzos) maratás
föladni: a szedést befestékezni
fölrámolni: eltakarítani a szedést
fraktúr: töredezett vonalú (gótikus) betű
fundamentum: nyomógép alapváza, nyomóalap
galvano: fémlecsapódásos klisé
galvanoplasztikus: vegyi eljárással vörösrézzel vonja be a klisét vagy egyéb nyomóformát, hogy így tartósabbá, ellenállóbbá tegye
garmond (Németországban: Korpus): tizpontos betű; Garamond Claude francia betűvéső nevét örökíti meg
garnitúra: betűkészlet
Gänsefüsse (argot): idézőjel; lúdláb, macskaköröm
gerinccím: könyv gerincére nyomtatott címe a könyvnek
gefirt: négyzet; a betűegység négyzete; halbgefirt: félnégyzet
gefirtpont: négyzetnagyságra öntött pontok a sor kipontozására;
halbgefirtpont: fél¬négyzet-pont
gépmester: a nyomtatógépek kezelője, a nyomtatás előkészítője
géprevízió: közvetlenül a nyomtatás előtt készült levonat felülvizsgálása és javítása
gépszedő: szedőgépen billentyűzi a nyomtatandó szöveget
grádus: betűfok, a betű pontszerinti mérete
greifer: ívfogó
griff: fogás; jó griffje van a szedéshez; griffnek mondják a 20–25 sornyi osztanivaló szedést is, amely belefér az osztó balkezébe
groteszk: kövér betűfaj
gijos (francia: guilloche): díszítő vonalak, hullámos rajzminták pénzjegyeken és értékpapírokon
gyémánt: négypontos betű
hajó (nyomdai szerszám): háromoldalt keretes vas- vagy horganylemez, amelyre a szedést teszik rá. Van hasáb- és oldalhajó.
hajszálspácium: félpontos szóközkitöltő lemezke
hasáb: bizonyos hosszúságú szedés vagy annak levonata; laphasáb
hasáblénia: a laphasábokat egymástól elválasztó vonal
házikorrektúra: a nyomdában alkalmazott javítók javítása
héber, hébervalce: festéknyaló (közvetítő) henger
hohlsteg: üreges vagy rácsos űrkitöltő
holländer: hollandi kád; a papírgyártásnál az anyag foszlatására, áztatására való kád
illeszték: a nyomandó ív pontos berakását biztosító alsó és oldalilleszték
illumináció: a kezdőbetűk és oldalszélek kifestése; régi írott és nyomtatott könyvekben
impresszum: nyomdaaláírás; a nyomtatványt készítő nyomda kötelező címe a nyomtatványon
imprimatúra (a latin imprimare-ből): a kinyomtatás megengedése
in kontinuó: folytatólagosan szedendő
in extenzo: egész szélességben (szedendő)
iniciálé: kezdőbetű (díszes)
interpunkció: írásjelek
inzerció: újkeletű 6½ pontos betű hirdetések szedésére
írás: a betű helytelen, németes elnevezése
irisznyomás: szivárványszerűen egymásbakapcsolódó színnyomtatás
isochrom: egyenletes színezésű nyomtatvány
italien (francia: italienne): betűfaj
jó szedés: a még használható álló, vagy új kiadás részére elteendő szedés
jusztiroz: *megmunkál; kellősít, egyenget (betűöntésnél)
jusztórium: betűellenőrző; segédeszköz, amely megmutatja, hogy a megrendelt betű megfelele a mintának
kalander: hengeres simítógép papírgyártásnál
kalkuláció: *munkaszámadás
kapitälchen: homlokbetű; régies betűfaj, csupa kezdőbetű, de a rendes kisbetű-nagyságra öntve, ezzel áll vonalban
kartográfia: térképrajzolás, térképnyomtatás
karton: *kártyapapír; fényezett papírlemez
kártyaspán: papírcsík szedésbeli különbözetek kiegyenlítésére
kefelevonat: a szedésnek kéziprésen való levonásával kapjuk. Kefével ma már csak nagyalakú szedéseket, ujságoldalakat és falragaszokat „húznak” le
kegel: betűtörzs; a betű foka
keil: ék; sorszedőgépeken a szóközökbe önműködően beékelődő kitöltő
kémigráfia: *képmarató műhely
kémigráfus: képmarató
kenyérírás (németes, szószerinti fordítása a Brotschriftnek): könyvbetű
kevert szedés: ha a rendes szövegbetű közé dűlt, kövér és egyéb másfajta betűt és számokat szednek
kézi öntőműszer: betűöntőszerszám
kéziszedés: kézzel szedőszekrényből és nem gépen szedett szedés
kéziszedő
kiemelni: a sorjázóban szedett soroknak a hajóra, a szedőgép hajóján összegyűlt soroknak az asztalra való kiemelése; a szöveg egy részének feltűnőbb betűkkel szedése, „kiemelése”
kihajtani, kiverni: egy nem egészen megtelt sort, oldalt vagy hasábot kitöltő-darabokkal kiegészíteni
kihúzni (szerk. műszó): törölni a kéziratból vagy szedésből
kikötni: kéziszedést zsinórral erősen körülkötni, hogy az össze ne dűljön
kilőni: az ív oldalainak a gépbe emelés előtt olyan elhelyezése, hogy a kinyomtatott ív össze-hajtogatásakor az oldalak sorrendben következzenek egymásután
kimeneszteni: a nem teli sort a szóközökben úgy kitölteni, hogy megteljen
kimenetsor: a bekezdés utolsó sora
kimérni: a szedést zsinórral (spárgával) kimérni
kínai trónbeszéd (argot): tréfás elnevezése a nagyon hibás szedésnek
kirakó: a nyomógép kirakópálcikái (Greifer)
kivetés (szerk. műszó): a lapoknál a hangsúlyozás céljából a rendes szedéstől eltérően félkövér betűből elől-hátul beljebb szedett sorok
kivetett cím: az egyfolytában szedett alcímek után álló önálló címsor
kivezető szalag: a gyorssajtóból a nyomás után kivezeti az ívet
kizárás (szószerinti fordítása a német Ausschliessung-nak): *szóközkitöltő
klammer: zárójel
klaviatúra: billentyűzet a szedőgépen
klisé (a francia cliché): dúc; maratás; de a klisé szó már annyira meghonosodott, hogy aligha szoríthatjuk ki a használatból
klopfholc: leverőfa; egyengetőfa a nyomtatás vagy tömöntés előtt a feljebb álló betűk vagy sorok leverésére
kolonel: hétpontos betű
kolumna: oldal
komma: vessző
kompakt: tömör, kövér betűfaj
komplett-szedőgép: teljesen kész betűt öntő gép
kompressz: sűrű, összeszorított, nem tágított szedés
konkordánc (la concordance): egység, egységméret; 4 ciceró egy, 8 ciceró kettő, 12 ciceró három konkordánc és így tovább
kontraszt: színfoltellentét
kópia: másolat, átnyomat
kopírnyomás: másolónyomás (másolófestékkel)
korpusz: Németországban a garmond (tízpontos betű) neve
korrektor: javító
korrektúra: javítás, rossz korrektúra: nagyon hibás szedés
korrektúra-levonat: *javított levonat
korrigálni: ólomban javítani
korrigálószék: ma már letűnőfélben levő háromlábú magas forgószék, amelynek lapján a szedő állva ólomban javít
kövér, félkövér: betű, vonal
középstég: középkitöltő; az oldalakat a szorítókeretben egymástól hosszában elválasztó űrkitöltő
krácsolni: egymásbatorlódni; a kézzel szedett szedés sorainak egymásbatorlódása
Krätze, krecni: *ólomhamu; az olvasztott fém fölszínén az olvasztótégelyben összegyülemlő elégett betűfém; salak
kreuzstég: *harántkitöltő; az oldalakat a gépkeretben keresztben elválasztó ürkitöltő
kurrens: kisbetű
kurzív: dűltbetű
kusztosz: őrszó; régente az oldal aljának jobbsarkába beleszedték a következő oldal első szavát, hogy az olvasásban az átlapozás ideje alatt se támadjon szünet
kutyanyelv (szerk. szakkifejezés): kéziratlap
kvadrát: *négyszögkitöltő
kvalitásmunka: jó munka, fínom nyomtatvány
kvart: négyrét-alak
kvarthajó: nagy oldalhajó
kverformátum: harántszedésű alak
láb: a táblázat alja, fej nélküli része
lakodalom (argot): fölösleges módon szedett szó- vagy sorismétlés. Ellentéte a „temetés” (l. o.)
lazúrfesték: áttetsző festék
ledirozott: megsérült (betű)
lehúzódni: a nedvesen egymásra rakott friss nyomatok festéke átnyomódik a másik ívre
leolvasni: a kinyomtatott vagy nyomandó ívek megszámlálása
ligatúra: kettősbetű, pl. ff, fi, fl stb.
linea: vonal (lénia)
logotípia: egybeöntött szótagok
magazin: raktár; betűtár (szedőgépen)
makulatúra: selejtnyomtatvány
mákostészta (argot): tréfás elnevezése az olyan javított hasábnak, amely feketéllik a sok javítástól
margo-ív: beillesztőív a nyomóhengerborításon
marginális: széljegyzetek; oldal széle
márka: illeszték gyorssajtó nyomóhengerén az ív pontos berakására
materiális: anyag; nyomdai anyagok
matrica: anyaminta; mélyített mása valamely betűnek vagy szedésnek; szedőgépek rézbetűi; öntőműhelyek anyamintabetűi, amelyekről a betűket öntik.
matricaprégelőgép: anyamintaprés, amely a papírlemezbe belesajtolja a szedés betűit; ezek a papírlemezek megőrizhetők újból való öntés céljára
medieval: régies betűfaj
megolvasni (a levonatot): javítani (korrigálni)
mélynyomtatás: a könyvnyomtatás kidomborodó betűivel vagy ábráival ellentétben a karcokhoz hasonló mélyített betűkről vagy képekről nyomnak, amelyeket fotomechanikai és vegyi eljárással rézhengerbe maratnak. E rézhenger-mélyedésekből szívja ki rányomtatással a különleges itatósszerű papiros a különleges festéket.
minimum: a bérszabály szerinti legkisebb fizetés; minimumnak nevezik azt a legkisebb mennyiséget is, amelyet a betűöntő betűkből, keretekből stb. szállít.
minimumszekrény: a kis szedőszekrények, leginkább címbetűk és egyéb feltüntető betűk (dűltbetű, félkövér stb.) részére használják.
minusz (-): kevesebb-jel, kivonójel
minuszkulus: kisbetű
mittel (mediális): tizennégypontos betű
monochrom: egyszínnyomatú
Monotype: (ejtsd: monotájp) egyes betűket szedő (papírszalaglyukasztó) gép;
Monotype öntőgép: a lyukasztott papírszalagról egymás mellé önti a betűket
montőr: gépszerelő
musz (szerk. műszó): kell; ki nem hagyható szöveg
mutáció: változtatás
mutálni: változtatni; meglevő szedés egyes szövegrészeinek vagy számoknak megváltoztatása
negatív: tükörképszerű
negatív betűk: fehér betűk sötét alapon
negyedpetit durchschuss: kétpontos sortágító
nonparel (a francia nonpareille-ból): hatpontos betű
norma: ívsor; az ív első oldalán alul baloldalt elhelyezett, a munka címét jelző sor
notabene: jegyzet
notic: fizetett hír a lapokban
nyolcadpetit durchschuss: egypontos sortágító; nyolcadpetit lénia: egypontos vonal
nyomó: a tégelyes sajtó kezelője
officina: könyvnyomtatóműhely régi, latinos neve
offszet: közvetett vagy guminyomás; e sokszorosítási eljárásnál a fémlemezen (horgany vagy aluminium) lévő nyomóforma nem közvetlenül érintkezik a papirossal, hanem gumihenger szedi le róla a festékezett szöveget vagy képet és közvetíti a papirosra.
oktáv-alak: nyolcadrét
oktodec: tizennyolcadrét
olajív: a nyomóhenger borítására feszítik, hogy a papiros külső felületére nyomtatott szöveg a belsőre át ne nyomódjék a belső nyomáskor.
oldalmérték: tördeléskor az oldal magasságát mutatja
olvasztótégely: öntödei és soröntő szedőgépen
osztani: a kinyomtatott kéziszedés betűit visszarakni a betűszekrénybe
osztódeszka: az osztani való szedést tartják rajta
oxid: ólomrozsda, ólomgomba
oxidáció: fölbomlás, rozsdásodás
öntőcédula: öntőjegyzék; mutatja, hogy egy métermázsa betűhöz melyik betűből mennyit kell önteni. Ezek a mennyiségek az egyes nyelveknél aszerint változnak, hogy milyen betűk fordulnak elő benne többször vagy kevesebbszer.
öntőflaska: öntőhüvely; öntőpalack; van lapos (flach) a sík és van gömbölyű a rotációs gép részére öntendő hajlított lemez számára.
öntőkanál: kéziöntésnél ezzel öntik a fémet az öntőhüvelybe, illetve az öntőműszerbe
öntőműszer (instrumentum) főrészei: fala (Wand), feneke (Bodenstück), támasza (Sattel), törzse (Kern)
öntőpumpa: nyomószivattyú
összedobni: valamely szedést vagy szekrény betűit véletlenül szétszórni
összeemelni: több szedő szedésének sorrendben egybeemelése
összehúzni: a sor vagy oldal hézagait szűkíteni, hogy még férjen bele sor, illetve betű
özni: karika, fűzőlyuk címkéken
öznizőgép: címkékbe beleveri a fűzőlyukat szegélyező fém- v. celluloidkarikát
pagina: oldal
paketírozni: a hasábokat számolásban (akkord) szedni
paketszedő: számolószedő
pantográf: „gólyaorr”; műszer, amellyel a rajzok körvonalait nagyított vagy kicsinyített alakban másolják; betűöntők szerszáma is
parentézís: zárjel
partie: rész; a részekben készülő mű egyik része
patrica: vésett acélbetű; betűkölyű, amellyel az anyamintát, matricát (l. o.) rézbe sajtolják
perforálni: lyukasztani
perforáló-léniák: lyukasztóvonalak
perl: gyöngybetű, ötpontos
petit: nyolcpontos betű
pinzetta: betűcsipő
plusz (+): összeadójel, többjel
ponctávolság (Bunzenweite): a betű egyes vonalai között levő hézag
pontrendszer: Didot és Berthold betűöntők egységesített betűmértéke (l. a 2. számú jegyzetet)
porózus: üreges, lyukacsos betű vagy papír
portopázs (a francia portepage-ból): alátét-papír, ezen teszik helykímélés céljából egymásra a szedést
pozitív: rendes, nem tükörszerű betűkép
primoldal: első oldal; az ív első oldala, amelyre az ívszám kerül
primtáblázat: elsődleti tábla, amelyről a különféle alakú ívek első oldala megtudható. Pl. egy tizenhatodrétű mű 21. ívének első oldala 641, egy nyolcadrétűé 321 és így tovább.
prototípus: betűtestmérő
punktírozónő: pontozóberakónő
punktúra: berakó-tűjelzés
rakel: (ném. Rackel): festéklekaparó kés; mélynyomógép formahengeréről leszedi a fölösleges festéket.
ráma: keret; a gyorssajtó szorítókerete, ujságoldalak szorítókerete stb.
raszter: hálózat (az autotípia készítésénél)
rasztervonalak: biztosítóvonalak
regális: betűszekrény-állvány
regiszter: soregyen, találkozó; színes nyomtatásnál a színek pontos találkozása, könyveknél a kétoldalt nyomtatott sorok pontos egymás mögött
állása; tárgy- vagy névmutató
regletta: 4 pontnál vastagabb tágító
reklámnyomtatvány: *hirdetésművészeti nyomtatvány
retusálni: átfesteni, kijavítani (főképpen fényképezésnél)
revízió: *nyomtatványfelülvizsgálat (közvetlenül a nyomtatás előtt)
revizor: nyomtatványfelülvizsgáló
revideálni: újból megnézni, ellenőrizni
riccelni: karcolni
riccelőgép: vésőzőgép; dobozgyártásnál a papírlemezeket hajtogatásuk helyén vésővel mélyíti, karcolja
rotációsgép: körforgógép
rubrika: rovat
rundsztereotípia: gömbölyűlemezöntés; a rotációsgépre való félköralakú tömöntvénylemezek öntése
sláger: főcímsor; fősor, amelyet feltűnő nagy betűvel szednek
Schliess: harmad; a négyzet harmadrésze
Schliessplatte (platni): szorítólap; vasfelületű asztal, amelyen a nyomandó formát a szorító-keretbe zárják
Schluss (szerk. műszó): lapzárta; az utolsó kézirat
Schmutztitel: *címvédő, címlapelőtti oldal
Schnelläufer: gyorsjáratú gyorssajtó
Schöndruck: külső nyomás
Schreibschrift: kézírásos betű
Schuster (argot): egy-két szónak szedésközbeni kihagyását nevezik így
Schweizerdegen: szedő-nyomó
simaszedés: könyvszedés, melyben sem táblázatok, sem hirdetések stb. nincsenek
simítani (szerk. műszó): javítani a szövegen
smiccel: maszatolódik, kettőz
sorjázó: a betűket szedik benne sorokká
Spachtel, spachtni: festéklapát
spacionálni: a szavak betűit ritkítani, a betűk közé egy- vagy kétpontos lemezkét tenni
spácium: *lemezke; zárka; a sor kitöltésére a szóközökbe teendő egy- vagy többpontos fém-lemezkék
spek (argot): szalonna; előny; olyan munka, amelyet kevés fáradsággal, előnnyel lehet el¬vé¬ge-zni, pl. mutáció vagy állószedés stb.
spekhajó: amelyen a még használható sorokat, „spicceket” elteszik
spicc: záróvonal; egyszerű záróvonal vagy dísz
spicckolumna: záróoldal; olyan nem megtelt oldal, amelyen a fejezet végződik
spísz: maszat; nyomtatás közben a szavak és sorok között a kitöltőanyag felhúzódásából keletkező festékes foltok
spíszelés: maszatolódás; a gépszedésben a betűk között néha jelentkező hajszálvonalak
spriccer: ólomfröccs; a szedőgépeken előforduló ólomfröccsenések
Stetinschrift: egyenletes vonalú keskeny betű
stég: ürtöltő
stósz: papíroszlop; rakás; egymásfölé rakott papírívek
stószolni: a kinyomtatott íveket egymásra rakni
számolószedő: sorok szerint fizetett szedő
szatinált (a francia satiner: fényesíteni szóból): simított papiros
szedec: tizenhatodrét
szedéstükör: a szedésnek a nyomtatott papíron való látható képe
szedődeszka: a szedéseket, oldalakat rakják rá
szedőlénia: szedőléc; kétoldalt fölül kiálló csücskű réz- vagy ólomvonal, amelyen a sorjázóba szedett betűket egymásmellé csúsztatják
szignálni: számozni; a kéziratot a lapoknál megszámozzák és darabokra vágják föl, mert többen szedik; a számozás a szedés összeállításához, adjusztálásához szükséges
szignatúra: betűrovás; betűjel; ívszám
szignet: védjegy; cégek, könyvkiadók védjegye
szorítókarika: fogaskarika, amellyel megfelelően fogazatos vasrudak közé szorítják a szorító-keretben levő nyomtatandó szedést
szórva: a hírlapírók így is jelzik a tágítandó szedést
sztereotípia: tömöntőműhely
sztereotipőr: tömöntő
tabella: táblázat
tampon: festékezőlabda; rég elavult szerszám, csak jelképes díszítőelemnek maradt meg
tangírozás: mintázó, szemcsés ábrázolás
tasztatúra: szedőgép billentyűzete
temetés (argot): nyomdásznyelven így nevezik, ha a szedő véletlenül több szót, egész sorokat hagy ki. Ellenléte: a „lakodalom”.
tenákulum: kézirattartó; elavult szerszám
tercia: tizenhatpontos betű
textus: húszpontos betű
tipométer: betűmérték
tompán kezdeni a sort, tehát nem bekezdve
tömöntés: szedésnek papírlemezekbe sajtolása és kiöntése ólomlemezekbe
tömöntvény-lemez: lapos lemez gyorssajtón, félköralakú lemez körforgógépen való nyomtatásra; van betűmagasságú tömör öntvény (Vollguss) is.
tördelés: a hasábokba szedett szedésnek oldalakká való alakítása; tördelő: aki ezt a munkát végzi
transzmisszió: közlőmű
transzparens: áttetsző (festék, papiros)
transzporter: *továbbító; a rotációsgéptől a kiadóig viszi a kinyomtatott lapokat
tükör: a megjelenendő cikkek sorrendjegyzéke; a hirdetések közlésének, helyének előírása
Typograph: soröntő szedőgép
ucca: a szedőterem állványai között levő térségeket nevezik uccáknak
Uhertype: fényképező szedőgép, amely sorok vagy betűk öntése helyett filmszalagra fény-képezi a billentyűzött betűket sorokká és hasábokká. Ez a filmszalag szolgál alapul a szöveg sokszorosítására.
Umschlag: füzet- vagy lapboríték, újság fedőlapja
umschlagen, umslágolni: buktatni, az ívet hosszában megforgatni
umstülpen, umstülpölni: elforgatni; az ívet szélességben elforgatni
Unterschlag: *oldalalátét; az oldal utolsó sora után lehetőleg egy darabban, cicerós ürtöltőt tesznek, hogy utolsó sora el ne dőljön
utánanéző: szemleív; a géprevízió (l. o.) helyes elvégzését ellenőrző ív
utánöntés: napilapoknál gyakori eset, hogy a lap elkészülte után érkezett fontos hírek elhelyezése kedvéért egy-egy kész tömöntvénylemezt egy újból öntött lemezzel váltanak föl, amelyben már az újabb hírek benne vannak.
vákát: vakoldal; a címoldal vagy fejezetcím oldala után szokásos üres oldal
variábilis: váltakozó (alakú rotációsgép)
vaskolléga (argot): a szedőgép nyomdásznyelven
verk: mű, könyv
verkszedés: könyvszedés
vertatur!: fordítandó! (a kézirat, vagy fordított betű vagy sor)
vertaturjel: a fordított betű vagy sor visszafordítását jelzi a levonaton
verzális: nagybetű, kezdőbetű
vignetta: díszítődarab
Vollguss: betűmagasságra öntött tömör (nem lemez) öntvény; sokszor közzéteendő hirdetéseknél szokásos, hogy a betűt kíméljék.
vonalhajlító készülék: mesterszedő szerszáma
vonalozógép: üzleti könyvek, füzetek és irkák vonalozását végzi
Vorschlag: előtét; kezdőoldal ürtöltője, hogy a mű első oldala vagy fejezetoldalai lejjebb kezdődjenek a többinél
Vorteil: előny; vorteilhajó: spekhajó
Widerdruck: belsőnyomás
Winkel, Winkelhaken: sorjázó
Zeug: ólomhulladék; sérült betűk, tágítók, ürtöltők
zu (szerkesztőségi műszó): *toldalék; a már leadott közleményhez szedendő
zuolni: hozzászedni
zurichtolni: egyengetni (l. o.)
Zuschuss: pótívek; a selejtnyomás, az elrontott ívek pótlására.
Forrás: mek.oszk.hu
