Szerző: Oláh Dániel- Oláh Nyomdaipari Kft.
Megjelent: magyar nyomdaipar 2013 című kiadványban
Az újság időszakonként megjelenő nyomtatvány, illetve újabban akár percenként megújuló hírekkel megjelenő, elektronikus formában terjedő kiadvány. Állandó neve és megszabott ára van (de lehet ingyenes is). Az újság mellett használatos még a hírlap, periodika, magazin, és a folyóirat megnevezés is. Folyóirat alatt elsősorban a nagyobb terjedelmű írásokat közlő lapokat értjük. Tartalmuk általában vegyes, de vannak szakosodott kiadványok is: szaklapok, különféle érdeklődési körű olvasóknak szóló újságok. Ezen felül a különböző áruházláncok hirdetési kiadványit is az újság vagy gúnynéven a ‘kuka újság’ kategóriába soroljuk.
Jelen fejezetünkben némi támponttal próbálunk szolgálni a felhasználóknak a nyomtatott újságok, folyóiratok, magazinok és más periodikák gyártásáról.
Gyártási technológia szempontjából a napilapokat, hírlapokat kifejezetten erre szakosodott rotációs cold-set nyomdák gyártanak, amíg folyóiratokat, magazinokat példányszámtól és nyomathordozótól függően íves, cold-set/ heat-set rotációs vagy akár mélynyomtatással állítanak elő. Ahhoz, hogy a megfelelő technológiát ki tudjuk választani az alábbi öt szempont alapján kell döntenünk az újságunk formájáról:
1. Formátum:
- A klasszikus napilap méret Amerikából származik és Tabloid formátumnak hívják 279X380mm vagy 279X430mm a mérete egy oldalnak. Ez jellemzően a napilapoknál használatos méret, 40-55gr/m² újságnyomó esetleg SC papírra nyomtatva. Ha ezt a formátumot választjuk, akkor tanácsos egy napilapgyártással foglalkozó nyomdát felkeresni, akik rövid átfutási idővel nagy terjedelemben és példányszámban tudják ezt a méretet gyártani. Kisebb példányszámnál (5-10.000 pld.) érdemesebb más papírra gyártani kisebb formátumú íves vagy rotációs nyomdákban.
- A különböző folyóiratok/periodikák/magazinok Európában az A/3, A/4, A/5 méretben és ezek szűkített vagy bővített változataiban terjedtek el. Az úgynevezett glossy magazinok egy része a globalizáció hatására terjedt át az amerikai kontinensről, így ezek méretei eltérhetnek a klasszikus ‘A’-s mérettől. Női magazinoknál például szempont, hogy a kisebb magasságú kiadvány könnyedén elférjen egy női táskában. Ezeket a formátumokat gyakorlatilag bármelyik nyomda elő tudja állítani. Leginkább a terjedelem, az átfutási idő, a nyomathordozó és a példányszám a döntő a technológia kiválasztásánál.
2. Terjedelem
- Van-e borítója vagy önfedeles? Sokszor nehéz kérdés. A tradicionális folyóiratok egy nagyobb grammsúlyú borítóval ellátott vékonyabb belívre gyártott termékek, de ez nincs kőbe vésve. Nagyon sok önfedeles folyóirat is létezik, jellemzően az alacsonyabb terjedelmű 8/16/32 oldalas kiadványok tartoznak ebbe a kategóriába. A borítókat általában íves technológiával gyártják és sok esetben felület kezelik (fóliázás/UV lakk/fólia+formalakk stb). A kiadvány így jobban szembe tűnik a standon. Ez időt vesz igénybe ezért a fedelet mindig előbb szokták a nyomdába küldeni. Rövid átfutási idejű lapoknál a borító gyártása egy kisebb formátumú 8-16 oldalas heat-set rotációs géppel vagy akár szárítós íves géppel is megoldható. A borítók általában 4 oldalasak. Speciális esetekben gyártható 6-8 oldalas fedél is.
- A belív terjedelmének megválasztásakor fontos figyelembe venni, hogy gazdaságosan gyártható legyen. Lapgyártásban a legelterjedtebb terjedelmek A/4-es formátumnál nyolccal vagy tizenhattal oszthatóak. Ez azért fontos, mert a nyomdagépek egy menetben jellemzően 8-16 oldalas íveket képesek legyártani. Nagyobb formátumú gépek esetében is megmarad ez az eloszlás, viszont nő az egy menetben legyártható terjedelem. Íves technológiánál ez a méret 32 B/4-es oldalig, rotációs technológiánál akár 128 oldal egy menetben való legyártására is lehetőség van.
3. Megjelenés gyakorisága (napi/heti/havi/negyedéves/időszakos)
- Fontos eldöntenünk, hogy kiadványunk milyen rendszerességgel kerül az olvasók kezébe. Ez nagyban meghatározza a gyártási technológiát, az újság szerkesztésének módját valamint a nyomdába történő anyagleadások időpontját is. Napilapok gyártására külön szakosodott nyomdák vannak. Ha ilyen újságot szeretnénk gyártani minden este kész anyagot kell letenni a nyomdába, hogy reggelre ki legyen gyártva az újságunk. Mindehhez megfelelő szerkesztőségi és tördelői kapacitás szükséges és a gyártást nem is érdemes 20-30.000 példány alatt elkezdeni.
- Heti, havi, negyedéves vagy időszakos kiadványok esetében leginkább a példányszám, terjedelem, az átfutási idő és a nyomathordozó határozza meg a gyártási technológiát. Nagy terjedelmű hetilapot 8-10.000 példányban szinte csak rotációs technológiával gyártanak az átfutási idő miatt. Amíg 2-3.000 példányos kisebb hetilapokat már ívesen is ki lehet gyártani viszonylag hamar. Ha a belív papírja 150 gr/m²-nél vastagabb, akkor csak íves gyártás jöhet szóba.
4. Nyomathordozó (papír grammsúlya és minősége)
- Ha újságunk fedeles, akkor a fedél papírja legyen vastagabb, jobb minőségű mint a belívek. A fedél grammsúlya a belív papírtól függően 100 gr/m² - 400 gr/ m² tartományba esik. Fedél gyártásához az esetek 90%-ban matt vagy fényes, műnyomó minőségű papírokat használnak.
- A belső oldalak papírjának megválasztásakor figyelembe kell vegyük a kiadvány, terjedelmét, képi világát. Továbbá fontos a gyártásra fordítható pénzösszeg, mivel a belső oldalak teszik ki a termék súlyának több mint 90%-át.
- A papírokat gyártási technológiájuk és minőségük szerint szokták osztályozni, attól függően, hogy felületkezelés nélküli vagy mázolt papírokról van szó. - A nem felületkezelt papírokat két fő kategóriába soroljuk, újságnyomó és ofszet papírok. Az újságnyomó papírokat 40-60 gr/m² közötti tartományban gyártanak sima és javított változatban. Tehát szinte csak rotációs technológiával lehet ilyen papírra nyomtatni. Jellemzően ez a papírja a napilapoknak és sok ’kuka újságnak’, de ezen kívül számos más kiadványt gyártanak ilyen papírra.
Előnye, hogy a legolcsóbb papír és cold-set rotációs technológiával is lehet rá gyártani.
Hátránya, hogy a nyomat nem lesz csillogó és a képek is sajátos színtérben jelennek meg rajta. Az újságnyomó papíroknál fehérebb és jobb felületű az ofszet papír, ezeknek számtalan változata elérhető, a sárgásított könyvpapírtól a vastagított ún. volumenizált papírokig. Mind rotációs mind íves technológiával feldolgozható. Ha ofszet papírról beszélünk mindig a nyomtatóban használt 80 grammos fehér papírra gondoljunk elsőre.
A felületkezelt papírok a következő minőségi sorrendben érhetőek el:
- SC (szuper kalenderezett) 40-65 gr/m² tartományban simított fényes felületű papírok. Nagyobb terjedelmű folyóiratokat és reklám kiadványokat gyártanak rá jellemzően rotációs heat-set technológiával.
- LWC és javított LWC (könnyű mázréteggel) 60-100 gr/m² tartományban különböző fehérségű könnyű mázrétegű papírok. Jobb minőségű folyóiratok, újságok, katalógusok, magazinok de akár borítók is készülhetnek rá. Ebben a minőségben már elérhetőek a matt felületű papírok is. Mind rotációs heat-set és íves technológiával lehet rájuk gyártani.
- MWC és Műnyomó papírok (közepes/vastag mázréteggel) 60-400 gr/m² tartományban nagy fehérségű matt vagy fényes felületű papírok magas minőségű, kiváló képi anyaggal rendelkező kiadványok vagy borítók gyártásához ajánlott. Rotációs heat-set vagy íves technológiával gyárthatunk rájuk.
5. Kötészeti kivitelezés (irkatűzés/ragasztókötés/gerincragasztás/hajtott ívek/inzertek/csomagolás)
- Végül, de nem utolsó sorban újságunk végső formáját a kötészeti utófeldolgozás során kapja. Ha fedeles az újságunk, akkor azt minden esetben rá kell tenni a belívekre, amit irkatűzéssel vagy ragasztókötéses technológiával állítanak elő. Irkatűzés esetében a füzetre asszociáljuk, míg ragasztókötésnél a könyvek juthatnak először eszünkbe. Újsággyártásnál a legelterjedtebb az irkatűzés, mivel jóval olcsóbb és gyorsabb mint a ragasztókötés. A ragasztókötésnek terjedelmi korlátai is vannak, túl vékony termékeket nem/vagy csak csúnyán lehet ragasztani, csak úgy, mint ahogy több száz oldalas újságokat sem lehet szépen irkázni. Ilyen ügyekben minden esetben konzultáljunk a nyomdával.
- Rotációs gyártásnál bizonyos esetekben lehetőségünk van késztermék gyártására, csökkentve az átfutási időt. Ha az újságunk tabloid formátumú nem szükséges kötészeti utófeldolgozást válasszunk, az újság úgy is kezelhető ahogy kijön a gépből. Szinte az összes heat-set gép fel van szerelve vágósorral és ragasztóművel a fedél nélküli gerincragasztott termékek előállításához. A gép formátumától függően lehet 8-16-32 de akár 72-96 oldalas kiadványokat is készre gyártani ilyen technológiával. A lehetőségekről mindig kérdezze a nyomdát. A/5-ös méretnél a gerincragasztás nem lehetséges!
- Napjainkban egyre nagyobb szerepet kapnak a különféle inzertek és termékkapcsolások, mint pl. a magazinok mellé csomagolt cd-k, illatminták, apróságok. Ezeket jó áron lehet hirdetési felületként értékesíteni. Az ilyen akciók előtt mindig egyeztessen a nyomdával, mert a plusz műveletek növelhetik a gyártási időt és költséget. Egy megszemélyesített borító extra csomagolással akár meg is duplázhatja a termék előállítási idejét.
Ha a fenti témakörök világosak már is mehetünk árat kérni a nyomdába. Ha valamiben nem vagyunk biztosak az újságunkkal kapcsolatban mindenképpen kérjük ki egy nyomda véleményét az ügyben.
