Nyomdamúzeum a város szélén

Nemrégiben egy régi ismerősömnél érdeklődtem mi is lett a régi magasnyomó gépeikkel, amelyek egykoron a nyomdájuk termelésének gerincét adták. Sajnos a szokásos történetet mesélte. A rendszerváltás tájékán a magasnyomó gépek, mint elavult technika az ólombetűkkel együtt a MÉH telepen kötöttek ki. Szinte minden mai nyomdász tud hasonló szomorú történetet.

1854. március 20-án, Csornán született Gestetner Dávid. Elemi iskolái után nagybátyja üzletében dolgozott, mint hentesinas. Ez a munka azonban nem igazán kötötte le a jó műszaki érzékkel megáldott fiatalembert, így fiatalon, 17 éves korában elhagyta Magyarországot és Bécsben, a tőzsdén kezdett dolgozni.

A Gépmester -a magyarországi gépmesterek és nyomók szakközlönye- című 1931-en kiadott kiadványt ajánlom figyelmükbe melyben sok olyan írást olvashatunk amelyek a mai napig időszerűek.

 

Kifejezetten a főgépmesterekről szólót cikket melyből alább olvasható egy kis részlet:

 

A német, francia és angol grafikusvilágnak évtizedek hosszú sora óta megvannak a maga nagy nyomdászattörténelmi szakmunkái is, amelyekből tanulságot és gyönyörűséget meríthet a jelenben, s reménységet, bizodalmat a jövőre nézve.

Európában a német Gutenberget tartja a köztudat a nyomdászat feltalálójának. Pontosabban Gutenberg volt az, aki 1450 körül feltalálta a betűöntést, az összerakható és szétszedhető betűkkel dolgozó könyvnyomtatást Európában. Valóban ő találta fel, vagy az ötletet meríthette a már jóval korábban létező kínai találmányból is? Nos, e tekintetben megoszlanak a vélemények. Nem vitás, hogy a 12-14.

Oldalak